A lakásbiztosítási kampány során számos fontos tényezőt érdemes figyelembe venni, mint például a hűségidő, az önrész és a kivont fedezetek. Ezek a részletek kulcsszerepet játszanak abban, hogy a legmegfelelőbb biztosítást válasszuk, és elkerüljük a később

Bár a tavalyi évben első ízben megvalósított lakásbiztosítási kampány jelentős előrelépést hozott, a Groupama Biztosító és az OTP Bank megbízásából készült reprezentatív kutatás rávilágít, hogy a helyzet még mindig aggasztó. Az érintettek 60 százaléka hallott a kampányról, de a lakásbiztosítással rendelkező személyek 30-40 százaléka több mint három éve nem frissítette a biztosítási szerződését. Ezen belül a körülbelül harmaduk legalább 10 éve, vagy még soha nem nézett utána a biztosításának aktuális feltételeinek. Ez a mulasztás komoly problémákat okozhat, hiszen a biztosításban foglalt kártérítési fedezetek sok esetben nem felelnek meg a valós igényeknek. A biztosítók által alkalmazott inflációval indexált díjak és kártérítési limit csak részben biztosítanak védelmet, így a lakások alulbiztosítottá válhatnak, ami a kár esetén komoly pénzügyi nehézségeket okozhat. Ezen kívül az is aggasztó, hogy a régebbi szerződéseket fenntartó ügyfelek számára lehetőség nyílhat arra, hogy akár ugyanazzal a biztosítóval kedvezőbb díjakat találjanak, hiszen a verseny következtében a biztosítói kockázatok díjai az utóbbi években csökkentek. Ezért érdemes lenne mindenkinek áttekinteni a biztosítási lehetőségeit, hogy biztosítsa otthona megfelelő védelmét.

Bár a hivalatos adatok szerint a Magyarországon lévő 4,7 millió ingatlanra jutó 3,3 millió lakásbiztosításból tavalyi kampányban 640 ezer szerződés mozdult meg, aminek közel felében, 330 ezer esetben történt tényleges biztosítóváltás (a többi esetben az ügyfél a régi biztosítójánál maradt, régi biztosítását újrakötötte), a Groupama felmérése ennél visszafogottabb arányról ad számot:

A kutatás során megkérdezettek mindössze 22%-a nézte át lakásbiztosítását. Ebből a csoportból csupán 8%-uk döntött úgy, hogy új biztosítót választ, míg a válaszadók 14%-a a meglévő biztosítójánál talált kedvezőbb ajánlatot, mint amit korábban kapott.

Szobonya László, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítási termékmenedzsment vezetője hangsúlyozta, hogy a kampány során a biztosítók számára kiemelkedő eredményt jelentett az alulbiztosítottság mérséklése és a biztosítási fedezetek korszerűsítése.

A kampány időszakában a biztosításukat váltó ügyfelek 28%-ánál díjemelkedés tapasztalható, amelynek következményeként az ingatlanok és ingóságok után járó kártérítési összegek (fedezetek) emelkedtek.

A biztosító által végzett felmérés alapján tavaly márciusban a kampány során az ügyfelek 31 százaléka tapasztalt effektív díjcsökkenést. Érdekes módon, a megemelt limitek ellenére a magasabb díjú biztosítások is összességében olcsóbbak lehettek az eredeti verzióknál. A kampányban biztosítót váltó ügyfelek 46 százaléka említette, hogy az alacsonyabb ár volt a döntő érv, míg 27 százalékuk az új biztosítás szélesebb körű kockázatvállalását tartotta fontosnak. Ezen kívül 24 százaléknyian a magasabb kárkifizetéseket vették figyelembe, amikor az új biztosítás mellett döntöttek.

A hazai biztosítási piacon létezik egy figyelemre méltó termék, a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (MFO), amely egy sor, az ügyfelek számára kedvező rendelkezést tartalmaz. Ezek közé tartoznak a szigorú kártérítési határidők is, amelyek segítenek csökkenteni az alulbiztosítottságot. Ennek ellenére az MFO eddig nem tudta elérni a várt áttörést: a tavalyi szerződések között az MFO aránya a 2023-as 6%-ról mindössze 9%-ra emelkedett. A helyzetet bonyolította a szabályozás is, amely előírta, hogy az MFO díjait a bevezetésüket megelőző 60 nappal korábban kell meghirdetni. Így míg a tavaly márciusi kampány során a hagyományos lakásbiztosítások díjai akár naponta is módosíthatók voltak, az MFO esetében a február elején meghatározott díjak érvényben maradtak, ami miatt ezek a termékek lényegében kiárazódtak a versenyből. A szabályozó hatóságok is észlelték ezt a problémát, és idén már lehetőséget biztosítanak a biztosítóknak a díjak gyors korrigálására az MFO esetében.

Szobonya Lászó megjegyzése szerint tavaly a piaci termékek terén sikerült elkerülni azt a problémát, hogy a biztosítók a fedezetek csökkentésével, vagy alacsonyabb limitek bevezetésével próbálják versenyképessé tenni lakásbiztosításaikat. Azonban az idei kampány előtt ismét felmerült ez a félelem. Az MFO (Magyar Független Biztosítók) ebben a helyzetben segítséget nyújthat, mivel konkrét fedezetlistát biztosít, amelytől nem lehet eltérni. Ugyanakkor a piac véleménye szerint igaz, hogy néhány nem klasszikus alapfedezet, mint például a besurranás, túl magas szinten szerepel az MFO ajánlataiban. Ezen kívül a kártalanítási határidők szigorúak, ami különösen problémás lehet egy-egy viharszezonban, amikor a károk száma gyorsan emelkedik. Emiatt az MFO sok esetben drágább lehet, mint a piaci biztosítások, de a teljes fedezettség alapos vizsgálata elengedhetetlen a helyes döntés meghozatalához.

Ami viszont markánsan megosztja ma is a biztosítókat is, az az önrész kérdésköre. Van biztosító, amely esküszik arra, hogy az ügyfelek a casco mintájára felelősségteljesebben viszonyulnak a lakásuk értékeinek védelméhez ha a káresemény bekövetkeztekor előre meghatározott értékig saját maguk kötelesek fizetni a kárt, ám Szobonya László szerint míg a casco esetében a legtöbb esetben valóban az autót vezető, vagy a tulajdonos az, aki meg tudja előzni a bajt (vezetés közbeni odafigyeléssel, vagy vihar előtt az autó garázsba vitelével), de a lakásbiztosításnál a tevőleges védelem sokkal nehezebb - a vihar előtt bezárhatjuk az ablakot, de ha az a tetőt bontja meg, nem tehetünk semmit, mint ahogy a csőtörés megelőzése szinte lehetetlen. Épp ezért a Groupama nem is alkalmaz önrészt a lakásbiztosításainál.

A tavalyi kampány újdonsága a hűségkedvezmények mellett a megkötött biztosítások számának növekedése volt. Ezzel a biztosítók igyekeztek 2-3 évre elkötelezni az ügyfeleket, holott a kampány központi üzenete az volt, hogy érdemes időről időre (vagyis évről évre) versenyeztetni a biztosítókat, és alaposan átnézni a fedezeteket. A jogalkotók, akik észlelték ezt a problémát, egyelőre nem a tiltásra, hanem a tájékoztatásra helyezték a hangsúlyt: az idei évben a hűségidős megoldásokat kínáló biztosítóknak sokkal világosabban kell kommunikálniuk, hogy a hűségidőn belüli szerződés felmondása esetén milyen mértékű kedvezmény-visszatérítést kell az ügyfeleknek kifizetniük. Továbbá, az MNB is egyértelművé tette, hogy legfeljebb 3 éves hűségidőt fogad el. Az MFO esetében nincs hűségidő, hiszen ott az ügyfelek negyedévente bármikor felmondhatják a biztosítást. Szobonya László a Groupama részéről bejelentette, hogy idén már nem kínálnak hűségidős lakásbiztosítást.