A nagyvárosok vegetációs időszaka meghosszabbodott | National Geographic A városi környezetek zöld területeinek vegetációs időszaka egyre hosszabbá válik, ami érdekes új felfedezéseket hoz a városi ökoszisztémák dinamikájáról. Az éghajlatváltozás és a vá

A fényszennyezés hatásai miatt előbb kezdődik és tovább tart a növények növekedési időszaka, és a fényhez köthető hatás még a városi hőszigetét is felülmúlja.

Már jó ideje tisztában vagyunk azzal, hogy a nagyvárosok hőmérséklete a környezetükhöz képest magasabb, ami hatással van a városi ökoszisztémákra is: a tavasz korábban érkezik, míg a tél késlekedik. Azonban nem csupán a hőmérséklet az, ami eltér a városokban; az éjszakai fényviszonyok is jelentős különbségeket mutatnak a környező vidékkel szemben. Ezek a fények nemcsak a városok hangulatát formálják, hanem a városi élővilág ritmusát és viselkedését is befolyásolják.

A növények fejlődése szempontjából a fény ugyanolyan lényeges, mint a hőmérséklet. A fényszennyezésről már rengeteget tudunk, ám sajnos nem sok lépést teszünk a probléma orvoslására. Éppen ezért figyelemre méltó egy új kutatás, amely feltérképezte, hogyan hatnak a városi fények a helyi növényzetre.

A kutatók műholdas adatokat elemeztek, amelyek során az északi félteke 428 nagyvárosát vizsgálták 2014 és 2020 között. Az eredmények világosan mutatták, hogy ahogy a városközpontok felé haladunk, úgy az éjszakák világítása egyre intenzívebbé vált, ami a vegetációs időszak meghosszabbodását eredményezte. Különösen a szezon vége tapasztalhatóan későbbre tolódott.

A kutatók az éjszakai mesterség vizsgálatakor a fényelméleti adatok mellett a hőmérsékleti információkat is elemezték ugyanazon városokra vonatkozóan, azonos időszakban. A műholdas mérési adatok révén azt is sikerült megállapítaniuk, hogy a helyi növényzet milyen fejlődési fázisban van. A műholdak, például a fotoszintézis méréseivel, képesek nyomon követni a növények kihajtásának kezdetét, a legaktívabb növekedési időszakot, valamint azt, mikor következik be a lombhullás és a lágyszárúak elszáradása.

A kutatások szerint a városi növények már 6 nappal korábban kezdenek el hajtani, mint vidéki megfelelőik, és a vegetációs időszakuk is 7 nappal tovább tart. Érdekes módon az éjszakai világítás hatása a növekedési ciklusokra még erősebb, mint a városi hősziget efekte, így a mesterséges fény a vegetációs időszak meghosszabbítása terén hatékonyabbnak bizonyul, mint a melegebb hőmérséklet.

A szezonkezdetben 31 százalékkal volt jelentősebb a fény miatti eltolódás, a szezonzárásban pedig 49 százalékkal. Némi különbség volt a földrajzi-éghajlati elhelyezkedés szerint is, a fény hatásai a száraz éghajlatú mérsékelt égövi városokban voltak a legerősebbek, ám ez csak a szezonkezdetre volt érvényes. A szezon végét minden helyszínen erősebben befolyásolta a fényszennyezés.

A meghosszabbodó és átalakuló vegetációs időszak számos következménnyel jár. Érdemes elgondolkodni azon, hogy ez például az allergiát kiváltó növények virágzási időszakát is kitolja. Ezen túl a természetes ökológiai folyamatokra, mint a beporzás, szintén jelentős hatással van ez a változás. A hazai éghajlatunk átalakulásának következményeként mindannyian tapasztaltuk már, hogy milyen kockázatokkal jár, ha egy gyümölcsfa túl korán bontogatja virágait a tavaszi fagyok idején.

A klímaváltozás és az egyre gyorsuló városiasodás hatására a növények fejlődési fázisai jelentős mértékben megváltoznak, ami gyakran megszakítja azt a hosszú évmilliók alatt kialakult harmóniát, amely a növények és állatok közötti kölcsönhatásokat jellemzi. A jövő városaiban kiemelt fontosságú, hogy mindent elkövessünk annak érdekében, hogy ez az eltolódás ne eredményezzen súlyos következményeket a környezetünkben élő növények és állatok számára.