A jövő évi költségvetési tervezet jelentős forrást irányoz elő a nyugellátásokra | Demokrata

Az Országgyűlés előtt lévő 2026-os költségvetési tervezet sem szakít a kormány eddigi értékrendjével, amelynek fontos része a nyugdíjasok támogatása, a nyugdíjak értékállóságának megőrzése és a nők kiemelten megbecsült szerepének elismerése.
A dokumentumban kiemelt szerepet kap, hogy a kormány elkötelezett az idősek megbecsülése iránt, és hű marad a 2010-ben tett ígéretéhez, amely szerint megőrzi a nyugdíjak vásárlóerejét.
A nyugdíjak összege 2010 óta több mint a kétszeresére emelkedett, a vásárlóerejük pedig több mint 25 százalékkal javult. Az állam a 2022-ben teljes összegében visszaépített 13. havi nyugdíjat, és ennek fedezetét minden év második hónapjában, így 2026 februárjában is biztosítja.
A jövő évi költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 7697,6 milliárd forintot fordít (ebből a nyugellátásokra 6987,0 milliárd forintot). A 13. havi nyugdíjra és ellátásra 585,8 milliárd forintot biztosít a büdzsé (ebből a nyugellátásban részesülőknek 531,7 milliárd forintot). Azok is megkapják a 13. havi nyugdíjat 13. havi ellátás címén, akiknek az ellátását a nyugdíjakkal azonos módon kell emelni.
Ahogy 2022-ben, 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben, 2026 februárjában is mintegy két és fél millió fő egy teljes havi nyugdíjjal vagy ellátással azonos összegű többletjuttatásban részesül.
A törvényjavaslat kiemeli, hogy a kormány a nők családi szerepének elismerése érdekében 2026-ban is lehetőséget biztosít a negyven év jogosultsági idővel rendelkező nők számára a korhatár előtti öregségi nyugdíj igénybevételére. Ehhez a központi költségvetés 2026-ban közel 538,6 milliárd forintot különít el. Emellett azok az idős emberek is támogatást kapnak, akik nyugdíjas koruk ellenére továbbra is aktívan szeretnének részt venni a munkaerőpiacon. Számukra 2026-ban is érvényben marad a nyugdíjas munkavállalók jövedelmének szociális hozzájárulási adó- és társadalombiztosítási járulékmentessége.
A dokumentum kiemeli, hogy 2010 után a kormány jelentős növekedési fordulatot valósított meg, amely megalapozta az egyensúly mellett zajló gazdasági fejlődést. E folyamat során erősödtek a versenyképesség kulcsfontosságú tényezői, és sikerült megerősíteni a gazdasági növekedés alapjait, ami új munkahelyek teremtéséhez is vezetett.
A bérek növekedése a nyugellátások szempontjából is jelentős előrelépést jelent, hiszen ez a folyamat arra utal, hogy Magyarországon az aktívan dolgozó emberek egyre magasabb jövedelemmel rendelkeznek, ami lehetővé teszi, hogy a járulékbefizetéseik elegendő fedezetet nyújtsanak az idősödő lakosság nyugdíjainak kifizetéséhez. Ezzel hozzájárulnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságához.
A jövő évi költségvetés tervezete kiemelt figyelmet fordít a közszolgálatban dolgozók anyagi megbecsülésére. Ennek eredményeként biztosítva lesz a már elindított életpályaprogramok és a korábban bevezetett bérintézkedések végrehajtásához szükséges pénzügyi háttér.
2025 januárjától a pedagógusok, óvónők és szakképzésben dolgozó oktatók bére átlagosan 21,2%-kal emelkedik. Ennek következtében a tanárok jövedelme eléri a diplomás átlagbér nyolcvan százalékát. A béremelés 2026-ban is folytatódik, és négy év alatt szinte megduplázódik a tanárok fizetése. Ezen kívül az egészségügy finanszírozása is jelentős növekedésen megy keresztül, 2026-ra elérve a 3919 milliárd forintot. Ez az összeg több mint háromszorosa annak, amit az utolsó baloldali kormány költségvetésében láthattunk.
A 2025-ös évhez viszonyítva a költségvetés 280 milliárd forinttal magasabb támogatást nyújt erre a szektorra. Az egészségügyi ágazatban az elmúlt évtizedek legjelentősebb béremelési programját valósították meg, amelynek következtében az orvosok és ápolók jövedelme is jelentősen megnövekedett 2010 óta – tájékoztat a Magyar Nemzet írása.