Generációk sora nőtt fel Romhányi József varázslatos rajzfilmjein, pedig ő valójában zenésznek indult – a "rímhányó", aki a szavak dallamával képes volt lenyűgözni a közönséget.

Romhányi József neve szorosan összefonódik olyan klasszikus animációkkal, mint A Mézga család, a Kérem a következőt!, a Mekk mester, valamint a Frédi és Béni szórakoztató szövegeivel. Az egész ország felnőtt és gyerek egyaránt rajongott a humoráért, és gyakran idézték tőle a népszerű mondást: "Egy forintért megmondom!" Az ő kreatív írásai nem csupán szórakoztattak, hanem maradandó kultúrát teremtettek, amely generációkon átívelve megörökítette a nevet és a nevetést.

Romhányi József virtuóz rímei és zseniális szójátékai milliókat ültettek a televíziók elé a '70-es és a '80-as években, de akkor sem kell csalódnunk, ha felnőtt fejjel újranézzük azokat a rajzfilmeket, amelyeknek ő írta a szövegét. Jómagam nemrégiben néztem meg ismét a gyerekekkel a teljes Mézga-sorozatot, és amíg ők jókat derültek Blöki vagy Aladár bemondásain, az én arcomra a gyerekkori nosztalgián kívül mosolyt csalt az is, hogy az újdonság erejével hatottak rám bizonyos mondatok, amelyeket gyerekként nem igazán érthettem még. Például, amikor Hufnágel Pisti Ausztráliába szakadt bűnöző ismerőse így kommentálja előéletét: "Apáca voltam Márianosztrán."

Mégis, hiba volna azt feltételezni, hogy a látszólag könnyed rímek mögött ne rejlenének komoly erőfeszítések. Romhányi József, a „rímhányó”, életének és pályájának gazdag szövetében egyértelműen felfedezhető a „magas” kultúra és a szórakoztató művészet iránti mély elkötelezettsége. 1921-ben született, és fiatal korában zenésznek készült, hegedült és brácsázott – talán éppen ezért hallható Mézga Aladár hegedűjátékában is a romhányi hatás. "Zenészként indultam, zeneelméletet tanultam, de a háború közbeszólt, és a zene feledésbe merült."

Hegedültem, de titkolt vágyam az volt, hogy karmester legyek. Később aztán Schubert-, Schumann-dalokat, majd egyfelvonásos operákat fordítottam - ekkor még inkább csak kedvtelésből"

"1975-ben egy interjú során kifejtette, hogy az évek során, elsősorban saját maga és barátai szórakoztatására, 'bolondos állatmeséket' is írt. Később azonban a nevét számos nagyopera magyarra fordításához is fűzték, emellett magyar szerzők operáihoz és egy oratóriumhoz is készített szövegkönyvet. 'Összesen 26 opera szövegkönyvének megírásában, átdolgozásában vagy fordításában vettem részt. Ezt a mennyiséget és az abban rejlő szívbéli szeretetet tekintve, talán ezt tartom pályafutásom legnagyobb eredményének' - osztotta meg."

Romhányi József a háború után került dramaturgnak a Magyar Rádióhoz. Kemény Egon zeneszerző vitte be az ismeretlen fiút a stúdióba, ezzel az ajánlással: "Itt van ez a fiú, bravúrosan versel, nagyszerűen ért a muzsikához és a magyar prozódiához.". Szellemesen rímelő, játékos dalszövegeire hamar felfigyeltek, és Romhányi sorra kapta a szövegírói megbízásokat. Pályáját később az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóságnál, majd a Magyar Televíziónál művészeti vezetőként folytatta, 1962-ben pedig visszatért a Magyar Rádióhoz, ahol 1983-ban bekövetkezett haláláig a Zenei Főosztály dramaturgja volt.

A Mézga-sorozat kétségtelenül Nepp József egyik legnagyobb alkotói diadala volt. 1987-ben, Romhányi József halála után Nepp mély tisztelettel és szeretettel emlékezett meg alkotótársáról: "Többször is próbáltam kifürkészni a 'titkait', ellesni a módszereit és felfedezni azokat a fortélyokat, amelyekkel ő dolgozott, de végül beláttam, hogy ez lehetetlen feladat."

Elképesztő asszociációs képességekkel bírt; olyan volt, mintha az agyában különleges áramkörök működtek volna, amelyek teljesen eltértek a hétköznapi emberek gondolkodásmódjától.

S aztán itt volt az a kedvesség, soha senkit sem sértő humor, szellemesség, ami derűsen, simogatóan sugárzik minden írásából!" Egy másik interjúban Romhányi és Nepp József arról beszéltek, hogy igen szigorúak voltak magukkal a rajzfilm megalkotásakor: ha kitaláltak egy bolygót, ami egy perc alatt kerüli meg a Napot, az összes többi felmerülő időpontot is e szabály alapján számították ki. S noha a sorozat rendkívüli módon szórakoztató és szellemes, az alkotók lényegi mondanivalója egyáltalán nem nélkülözte a komolyságot: "A Mézga-sorozattal az volt a célunk, hogy felnagyítva mutassuk be azokat a torz jelenségeket, amelyek veszedelmet hozhatnak az emberiségre. A rohanás, a zaj, a túlzott kényelemszeretet, a gépek bűvöletei korunkban reálisan is létező ártalmak. Itt a Földön éljünk okosan, erre szerettünk volna figyelmeztetni a filmbéli bolygókon ábrázolt világokkal.".

A Mézga Aladár karaktere után Nepp József és csapata megálmodta Dr. Bubó figuráját, amely először 1973-ban és 1974-ben hódította meg a magyar nézők szívét. Ez a sorozat nem csupán a gyermekek, hanem a felnőttek számára is szórakozást nyújtott, hiszen mindhárom évad (az utolsó 1982-83-ban készült) különféle emberi tulajdonságokat karikírozott, mindezt pedig Romhányi nyelvi leleményeivel fűszerezve (például Tönk-Bank, Orvosi Begyetem, lúdtalpon álló stb.). Az ezermester, de valójában semmihez sem értő Mekk Elek kalandjai először 1974-ben kerültek a Magyar Televízió műsorára. Ugyancsak Romhányi és Nepp József nevéhez köthető az 1977-es Lúdas Matyi egész estés rajzfilm forgatókönyve, valamint a Frédi és Béni, a két kőkorszaki figura humoros párbeszédei is sokáig megmaradtak a köztudatban.

1983-ban láttak napvilágot különleges, groteszk állatversei. A „Szamárfül” című kötet első kiadása szinte azonnal elkapkodták, alig néhány nap leforgása alatt. Verseit a legkisebbek is örömmel hallgatják, hiszen zenei ritmusuk és nyelvi játékosságuk könnyedén megérinti minden korosztály szívét. Például az „Az apróka pók-apóka, s a porhanyó potrohú pókanyó” kezdettel induló „A pék pókja” igazi nyelvtörő kihívás, ahogy a „A teve fohásza” is, melyből itt - sajnos a terjedelmi korlátok miatt - csupán egy rövid részletet tudunk megosztani:

Romhányi József tehetséges és lelkes bridzsjátékos volt, a Fészek művészklubban szívesen játszott ismerőseivel, barátaival. De lakásán is igazi szellemi élet zajlott, szívesen fogadta művészbarátait vagy akár fiatalabb tehetségeket is. 1983. május 7-én hunyt el, még megérhette, hogy Érdemes Művész elismerést kapott - "filmszövegírói" tevékenységéért. 2017 óta emléktábla őrzi nevét a Hegedűs Gyula utca 15. számú ház falán, 2022 óta pedig egy kisbolygó is. (Borítókép: YouTube)