A kutatók felfedezték, hogy a Marson folyékony víz nyomai találhatók, ami számos új lehetőséget nyithat meg a bolygó kutatásában. Ez a felfedezés jelentős hatással lehet a jövőbeli Mars-missziókra és a bolygó életképességének vizsgálatára.

Legújabb kutatások alapján a Mars felszíne alatt jelentős mennyiségű folyékony víz található, ami új fényt vethet a régóta foglalkoztató kérdésre: hová tűnhetett el a bolygó egykori, évmilliárdokkal ezelőtt létező vízkészlete? E felfedezés hozzájárulhat ahhoz, hogy jobban megértsük a Mars vízgazdálkodásának titkait, és új lehetőségeket nyithat a jövőbeli űrkutatás számára - számolt be a ScienceAlert.

A NASA InSight küldetésének szeizmikus adatai alapján a tudósok újabb izgalmas felfedezést tettek: a Mars felszíne alatt, 5,4-8 kilométeres mélységben egy olyan réteg található, amely jelentősen lelassítja a szeizmikus hullámok terjedését. Ez a felfedezés új perspektívákat nyithat a vörös bolygó belső szerkezetének megértésében.

Ez a jelenség a folyékony víz létezésére utalhat.

A Mars valaha nem a mostani kopár és kietlen táj volt, hanem egy élénk, vízzel teli világ. Évmilliárdokkal ezelőtt folyók és tavak szőtték át a bolygó felszínét, gazdag élővilággal. Ahogy azonban a Mars mágneses mezeje fokozatosan gyengült, a légköre is egyre vékonyabbá vált, és ennek következtében a víz jelentős része eltűnt. Egy része a világűrbe veszett, míg másik fele a sarki jégsapkákba fagyott be, vagy ásványokkal együtt csapdába esett, így a bolygó egykori vízi birodalma lassan a múlt ködébe veszett.

De a párolgás, a fagyás és a kőzetek nem képesek teljesen megmagyarázni az összes vizet, amely a távoli múltban a Marsot boríthatta.

A kutatók becslései alapján a "hiányzó" vízmennyiség elegendő lenne ahhoz, hogy a Földet legalább 700-900 méter mély óceánnal fedje be. Egyik elméletük szerint ez a jelenség azt sugallja, hogy…

A víz behatolt a kéreg mélyére, ahol a felszíntől távolabb, a hőmérséklet emelkedése lehetővé tette, hogy folyékony formában maradjon a mélyebb rétegekben.

A tudósok meteoritok becsapódása és földrengések nyomán keletkező szeizmikus hullámok vizsgálata során bukkantak rá egy érdekes anomáliára. Az elemzett adatok szerint a Mars kérgében egy "alacsony sebességű réteg" húzódik, amely feltehetően rendkívül porózus, vízzel telített kőzetből áll. Ez a felfedezés párhuzamba állítható a Föld víztartó rétegeivel, amelyek hasonló jellemzőkkel bírnak.

A tudósok számításai szerint ez a "víztartó réteg" elegendő vizet tartalmazhat ahhoz, hogy a bolygót 520-780 méter mély globális óceán borítsa

Ez a mennyiség többszörösen felülmúlja az Antarktisz jégtakarójában összegyűlt víz mennyiségét.

A felfedezés jelentősége messze túlmutat a puszta tudományos érdekességen. A folyékony víz alapvető szerepet játszik az általunk ismert élet fenntartásában, ezért a kutatók joggal vetik fel a kérdést: vajon megmaradhattak-e az ősi marsi ökoszisztémák nyomai e vízkészletek mélyén? Ráadásul, a víz nemcsak a múlt titkait rejti, hanem a jövőbeli emberi felfedezők számára is elengedhetetlen erőforrást jelenthet, amely új lehetőségeket nyithat meg a vörös bolygón.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy az eddig gyűjtött adatok csupán a Mars egy kis részét tükrözik, így újabb küldetések elengedhetetlenek a bolygó más területein található potenciális vízrétegek teljes körű feltárásához. A jövőben képzelhető el, hogy marsjárók vagy fúróberendezések képesek lesznek mintákat gyűjteni e víztározókból, lehetőséget biztosítva a kémiai összetételük elemzésére és esetleges életnyomok keresésére.