Ezért ennyire különleges és magas árú a dubaji csokoládé.

Az idei karácsony egyik szenzációja egy luxuscsokoládé, amelynek ötlete egy dubaji székhelyű édességüzlettől származik. De mi áll mögötte?

A dubaji csokoládé ötlete a dubaji székhelyű Fix Dessert Chocolatier nevű édességüzlettől származik: az általuk készített "Can't Get Knafeh of It" nevű csokoládészelet ötvözi a közel-keleti knafeh desszert elemeit a csokoládéval.

A desszert iránti lelkesedés robbanásszerű növekedése egy különleges pillanatban kezdődött, amikor Maria Vehera, aki az Egyesült Arab Emírségekben él, bemutatta alkotását a TikTok közönségének. A dubaji csokoládé iránti kereslet Magyarországon is ugrásszerűen megnövekedett, és mára számos cukrászda saját verzióját készíti el. Ezen kívül a nagyobb üzletláncok is felfedezték ezt a trendet, és - korlátozott mennyiségben - felvették kínálatukba ezt a különleges desszertet.

A dubaji csokoládék árazását legfőképpen a prémium minőségű alapanyagok befolyásolják. Ezek a különleges édességek gyakran tartalmaznak olyan exkluzív elemeket, mint az aranypor, a sáfrány, vagy éppen a Közel-Keleten közkedvelt kadayif tészta és pisztáciakrém. Az ilyen ritka és drága hozzávalók nem csupán ízélményt nyújtanak, hanem jelentősen megemelik a végtermék árát is.

A csokoládé ára számos alapanyag költségétől függ, de a kakaó és a pisztácia különösen nagy hatással van rá.

A kakaó, amely a csokoládé alapvető összetevője, az utóbbi időszakban jelentős árnövekedésen ment keresztül. 2024 az egyik legkihívásosabb év volt a kakaópiacon: az árak tonnánként 4000 dollárról (körülbelül 1,6 millió forint) akár 12 000 dollárra (4,7 millió forint) emelkedtek tavasszal. Bár nyáron némi árcsökkenés figyelhető meg, az év végére az árak újra 7000 és 11 500 dollár között mozogtak.

Ez a jelentős áremelkedés a kakaótermelés körüli nehézségekkel magyarázható: az éghajlatváltozás következményei, a beruházások alacsony szintje és az Elefántcsontparton tapasztalt termelési gondok mind hozzájárultak ahhoz, hogy a piaci egyensúly fenntartása rendkívül bonyolulttá vált.

A pisztácia, mint prémium alapanyag, szintén jelentős költségtényező. Magyarországon egy kilogramm natúr, hámozott pisztácia ára meghaladja a 13 000 forintot. A magas ár több tényezőre vezethető vissza: egyrészt a pisztáciafák lassan növekednek, akár 8-12 év is eltelhet, mire termést hoznak, ráadásul nem minden évben teremnek, hanem csak két- vagy háromévente. Emellett a pisztácia betakarítása is munkaigényes folyamat, gyakran kézzel végzik. Kihívást jelent a pisztácia tárolása és szállítása is, mivel nem megfelelő körülmények között a magas zsírtartalom miatt jelentős az öngyulladás veszélye.

A gyártók a luxus élményét extravagáns csomagolással is hangsúlyozzák, ami tovább növeli a végtermék árát, csakúgy, mint a csokoládégyártás során használt további alapanyagok, mint a cukor, tejpor és különféle diófélék árai - mutatott rá Cinkotai Norbert a K&H Értékpapír vezető elemzője.

Az éghajlati változások, termelési kihívások és globális keresletnövekedés mind hozzájárulnak az alapanyagok árának ingadozásához, ami végső soron a csokoládék árának emelkedéséhez vezethet. A JP Morgan friss elemzésében is kiemelte, hogy 2025-ben is számolni kell a csokoládé árának további növekedésével, ami az eladásokban is éreztetheti majd hatását.

A szakértő kiemelte, hogy a kakaópiac alakulása nem csupán a termelők és a csokoládégyártók számára van jelentőséggel, hanem a befektetők érdekeit is érinti. A kakaó, mint árupiaci termék, vonzó fedezeti eszközként szolgálhat azoknak, akik szeretnék ellensúlyozni a csokoládé árának emelkedését. A tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) lehetőséget kínálnak arra, hogy a befektetők mind rövid, mind hosszú távon profitáljanak az árupiaci ingadozásokból, hasonlóan más népszerű fedezeti megoldásokhoz, mint például az arany.