EY-felmérés: A hazai vállalkozások a stabilitásra helyezik a hangsúlyt, ugyanakkor már a növekedési lehetőségeiket is tervezgetik.
Jelenleg a hazai vállalkozások a működési stabilitásra helyezik a hangsúlyt, miközben beruházásokra és új munkaerő felvételére is készülnek – derül ki az EY legfrissebb felméréséből. A tanulmány a közép-, kelet- és dél-európai, valamint közép-ázsiai (CESA) régiót vizsgálta, és több mint 230 magyarországi vállalkozó véleményét tükrözi. Az eredmények alapján a legnagyobb kihívások között említik a szabályozói környezet bonyolultságát, a munkaerőhiányt és a fokozódó piaci versenyt is.
Összesen több mint 1000 tulajdonos megkérdezésével mérte fel a vállalkozói hangulatot az EY 16 országban, köztük Magyarországon, Romániában, Szlovákiában, Horvátországban, Lengyelországban, Szlovéniában és Szerbiában. Az elemzés olyan szakmai területekre tért ki, mint például a beruházási hangulat, a finanszírozási környezet értékelése, a munkaerőfelvétellel kapcsolatos kihívások, a növekedési kilátások, az innovációhoz való hozzáállás vagy akár a mesterséges intelligencia megoldások adaptációja.
"Az EY több mint két évtizede elkötelezett a vállalkozások támogatása iránt, különösen az EY Az Év Üzletembere Program keretein belül. A legújabb felmérésünk célja, hogy feltérképezzük a hazai vállalatok helyzetét regionális összehasonlításban, és rávilágítsunk azokra a kulcsfontosságú területekre, ahol célzott fejlesztési programok vagy külső tanácsadói segítség révén a legnagyobb fejlődést érhetik el. Ez nem csupán a vállalkozók számára nyújt kézzelfogható támogatást, hanem versenyelőnyt is biztosít a magyar gazdaság számára" - emelte ki Vékási Tamás, az EY vezérigazgatója.
A jelenlegi gazdasági helyzet, amelyet a folyamatos változások és bizonytalanságok jellemeznek, az egész régióban fokozott óvatosságra sarkallja a szereplőket, különösen Magyarországon. A hazai vállalkozók többsége arra figyelmeztetett, hogy a piaci instabilitás komoly akadályt jelenthet a tervezett befektetéseik megvalósításában. Ennek következtében a magyar cégek arányosan kevesebb hitelt és állami támogatást igényelnek, mint a szomszédos országok vállalkozói. A vállalkozások többsége inkább a saját nyereségük visszaforgatására épít a működésük finanszírozása során. A hazai válaszadók számára a legnagyobb költségtényező a munkaerő, amely a költségek 65%-át képviseli, ezt követik a nyersanyag- és ellátási költségek (32%), az energia- és közüzemi díjak (30%), valamint a technológiai fejlesztések (22%). Ezek az arányok összhangban állnak a nemzetközi trendekkel is.
Ez a fokozott óvatosság a növekedési terveken is megfigyelhető, hiszen a közép-, kelet- és dél-európai térségre jellemző, hogy a vállalkozók mostanában azonnali eredményeket hozó fejlesztésekre összpontosítanak. A hazai válaszadók a következő tizenkét hónap során elsősorban új gépek beszerzésére, meglévő berendezéseik korszerűsítésére, valamint informatikai rendszereik (54 százalék) frissítésére és cseréjére kívánják fordítani a forrásaikat.
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkára a sajtóeseményen elmondta: amint a felmérés is mutatja a hazai kis- és középvállalkozások most óvatosabbak a beruházások indításával, ezért indított a Kormány több ösztönző programot is, többek között a Demján Sándor Programot. Ennek már most látszik a hatása, folyamatosan növekvő keresletet tapasztalunk a kedvezményes kamatozású hitelek terén, a vissza nem térítendő támogatásokra pedig annyi fejlesztési igény érkezett,hogy az eredetileg elérhető forráskeretet emelni kellett. Célunk, hogy minden vállalkozás megtalálja a növekedéséhez szükséges támogatott finanszírozási lehetőséget.
A hazai válaszadók legnagyobb kihívásként a szabályozói környezetet azonosítják. A vállalkozók körülbelül egyharmada úgy véli, hogy ez gyakran gátolja az innovációt, és az összetett előírások között való eligibilitás nem mindig egyszerű feladat. A kutatás során kiderült, hogy a szabályozási keretek egyszerűsítése új lehetőségeket nyithat meg az innovációs kezdeményezések előtt. Fontos azonban megjegyezni, hogy számos jelentős jogszabály, mint például a GDPR (adatvédelem), a nemrégiben bevezetett NIS2 (kibervédelem) és különböző fenntarthatósági intézkedések (mint a karbonvám - CBAM és az erdőírtás elleni rendelet - EUDR) kötelező érvényűek az EU tagállamai számára.
A hazai vállalkozások jövőbeli kilátásai biztatóak, hiszen csupán egy kis részük tervez elbocsátásokat a következő tizenkét hónapban. Sokkal többen vannak azok, akik új, teljes munkaidős munkatársakat kívánnak felvenni (29 százalék), míg a legtöbben nem terveznek változtatni a létszámukon. Az, hogy a cégek mennyire tudják vonzani a tehetségeket, már sokak számára sürgető problémát jelent. A megfelelő készségekkel és tapasztalatokkal rendelkező jelöltek felkutatása, valamint a versenyképes juttatási csomagok kialakítása komoly kihívások elé állítják a vállalatokat.
Magyarországon a felmérésben részt vevő vállalkozások mindössze 25%-a fektetett be a mesterséges intelligenciába, holott a régiós átlagnál nagyobb fejlődést remélnek a technológia segítségével a működési hatékonyságuk javításában. A válaszadó vállalkozók többsége inkább a személyes fejlődés, adatelemzés vagy marketingtartalmak előállítása terén használja az MI-t, pedig ennek a technológiának a potenciálja jóval szélesebb spektrumot ölel fel. A vállalkozások edukációja, a megfelelő stratégiai partnerségek kialakítása, valamint a mesterséges intelligencia felelős alkalmazására irányuló programok bevezetése jelentősen hozzájárulhat a hazai vállalkozások versenyképességének növeléséhez.
A geopolitikai instabilitás, az innovatív technológiák megjelenése és a szoros munkaerőpiac komoly kihívások elé állítják a cégeket. Az EY Vállalkozói Barométer legfrissebb adatai azonban világosan jelzik, hogy a hazai vállalkozók nemcsak a stabil működésre törekednek, hanem növekedési ambícióik is vannak. E cél eléréséhez elengedhetetlen, hogy a cégek biztos alapokra építsenek, és rendszeresen felmérjék a működési kockázatokat, valamint kiaknázzák a lehetőségeket. Egy független átvilágítás során, tapasztalt és megbízható szakmai partnerek bevonásával, a cégek hatékonyan kezelhetik ezeket a kihívásokat. Így nemcsak a működési stabilitásukat erősíthetik meg, hanem megalapozhatják a jövőbeli fenntartható fejlődésüket is. Meggyőződésem, hogy ez jelentős versenyelőnyt biztosíthat a vállalatok számára. Támogatásunk révén a cégek teljes potenciáljukat kiaknázhatják, és egy versenyképes jövőt építhetnek Magyarországon – hangsúlyozta Horváth Csaba, az EY-Parthenon partnere.
A magyar családi vállalkozások számára egyre sürgetőbbé válik a generációváltás kérdése. E folyamat mértéke és jelentősége nem csupán a vállalkozások szintjén, hanem a nemzetgazdaságra gyakorolt hatása miatt is kulcsszerepet játszik. Meglepő azonban, hogy a tulajdonosok csupán negyede rendelkezik hivatalos utódlási tervvel. Habár ez az arány a régió más országaihoz képest kedvezőbb, a válaszadók többsége még mindig nem fordít elegendő figyelmet a strukturált tervezésre. A hosszú távú pénzügyi stabilitás érdekében érdemes lenne kiemelten foglalkozni az örökösök pénzügyi oktatásával, valamint a rendszeres tanácsadói felülvizsgálatok bevezetésével, amelyet jelenleg csupán a vállalkozások 9%-a alkalmaz.
