Európában a Z generáció számára a demokrácia már nem tűnik vonzó választásnak.

Egy több európai országra kiterjedő ifjúsági felmérés arra a következtetésre jutott, hogy a Z generáció - vagyis az 1995 és 2010 között születettek - bizalma a demokrácia iránt alacsonyabb, mint bármely korábbi nemzedéké. Bár még mindig 57 százalékuk támogatja a demokratikus rendszert, ez az arány jelentősen elmarad az idősebb generációk hasonló mutatóitól. Ráadásul a válaszadók 26 százaléka kifejezetten az autoriter, azaz a tekintélyelvű kormányzást részesítené előnyben.

A TUI Foundation Youth Study 2025-ös felmérése szerint a fiatal európaiak körében erős vágy tapasztalható a változás iránt. A megkérdezettek 57 százaléka a demokráciát tartja a legkívánatosabb kormányzati formának, ami jelentős eltérést mutat a korábbi generációk magasabb arányához képest. Ugyanakkor...

A fiatal európaiak változást akarnak, hiszen 53 százalékuk kritizálja, hogy az EU túl sokat foglalkozik apróságokkal ahelyett, hogy a lényeges dolgokra koncentrálna. Csak 42 százalék gondolja úgy, hogy az EU a világpolitika három legerősebb szereplője közé tartozik.

A demokratikus értékek iránti elköteleződés a fiatalabb generációk politikai látásmódjának alapvető részét képezi. Azonban a fiatalok, és a társadalom szélesebb rétegei között is, a közvetlen demokrácia iránti vágy és a politikai intézmények közvetítése nélküli, aktív állampolgári részvétel iránti törekvések gyakran süket fülekre találnak. A képviseleti demokrácia működésének megkérdőjelezése, valamint a kritikus állampolgárok megjelenése egyrészt fokozhatja a demokratikus tudatosságot, másrészt viszont hatalmi ambíciókat ébreszthet, amelyek táptalajául szolgálhatnak a populizmus különböző megnyilvánulásainak, így elősegítve azok gyors elterjedését.

A fiatalabb nemzedékek körében egyre inkább észlelhető a "demokratikus dekonszolidáció" jelensége, amelynek kifejezését Jasza Mounk A nép a demokrácia ellen című könyvében használja. Ez a jelenség a képviseleti politikai intézményekbe vetett bizalom fokozatos eróziójának következménye, amelyet a fiatalok fokozott kétkedése táplál. A generációs különbségek alapján megállapítható, hogy a fiatalabbak gyakrabban kérdőjelezik meg a demokrácia hatékonyságát, mint az idősebb korosztályok. E folyamat új konfliktusokhoz vezethet, különösen a tekintélyelvű vezetés iránti vonzalom terén, ahol a demokratikus eredmények jövője egyre bizonytalanabbá válik – figyelmeztet Axenne Muttel, a neves francia pszichológus a Sciences Po oldalain.

A fiatalok állampolgársággal kapcsolatos nézetei napjainkban a jogok előtérbe helyezését mutatják, miközben a kötelességeik jelentőségét háttérbe szorítják, ami potenciálisan veszélyezteti az utóbbiak érvényesülését. A szavazás kérdésében a fiatalok körében megosztottság figyelhető meg: egyaránt vannak, akik a választási részvételt a kötelezettségek, és akik a jogok oldaláról közelítik meg. A lakosság szélesebb körében is észlelhető a választási kötelezettség polgári normájának gyengülése, bár ez a tendencia kisebb mértékben érinti a felnőtt lakosságot.

Egy 2021-ben készült felmérés szerint tízből több mint hat francia (63 százalék) még mindig az első nézetet, az állampolgári kötelességet támogatja, és a 65 év felettiek körében azonban 75 százaléka támogatja ezt. Ugyanakkor a szavazás hasznossága is megkérdőjeleződik. Míg a 65 év felettiek 84 százaléka hatékony politikai eszköznek tartja (ebből 48 százalék nagyon hatékonynak), addig a fiatalabbak körében ez a vélemény kevésbé meggyőző, és a 25-34 évesek körében 60 százalékrara esik vissza.

A 18 és 24 év közöttiek körében a hatékonyság elismerése jellemzőbb, hiszen a válaszadók 73 százaléka egyetértene ezzel. Ugyanakkor a vélemények megoszlanak, hiszen csupán 28 százalékuk tartja valóban nagyon hatékony eszköznek. E megállapítások a Jean-Jaurès Alapítvány által 2022-ben végzett kutatásból származnak, amely az elkötelezettség értékeit vizsgálta.

A fiatalok körében elfogadott friss állampolgársági keretrendszer újraértelmezi a francia köztársasági értékeket, amelyek a híres mottóban is megjelennek. A szabadság, a sokak által hangsúlyozott alapjog, egyre inkább prioritást élvez az egyenlőséggel szemben, különösen a baloldali politikai nézeteket valló fiatalok között. A köztársaságot olyan intézményként látják, amelynek elsődleges feladata az egyéni szabadságjogok védelme. A globalizáció következtében a világ határai egyre homályosabbá válnak, és az emberek sokféle közösséghez tartoznak, ami új normákat és határokat kíván meg az együttélésben. Ez a folyamat nemcsak nyitottabbá teszi a köztársaságot, hanem egyben új kihívásokkal is szembesíti azt, hiszen a kulturális különbségek miatt feszültségek is kialakulhatnak. A fiatalok sokszor próbálják megtalálni az egyensúlyt a különbözőségek tisztelete és a közös értékek megőrzése között. Bár a köztársaság elve az "oszthatatlanság", számukra ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy kizárólag egyféle identitás vagy értékrend érvényesülhet.

A fent említett "Fractures françaises" felmérés szerint a muszlim vallást az idősebbeknél jóval többen tartják összeegyeztethetőnek a republikánus értékekkel: 55 százalék, míg a 60 évesek és idősebbek 29 százaléka, vagyis a franciák 40 százaléka mondja csak ezt. Mindazonáltal a fiatalok bizonyos szegmensei, akiket a munkahelyi bizonytalanság és az alacsonyabb iskolai végzettség jellemez, nem mentesülnek a szélsőjobboldali autoriter vezetőknek kedvező identitásalapú elzárkózástól.

Az olasz Linkiesta online napilapban közzétett elemzés rávilágít a fiatalok körében egyre növekvő aggodalmakra a demokráciával kapcsolatban. Federica Valcauda szerző aggasztónak tartja, hogy sok fiatal számára már nem evidens, hogy a demokratikus rendszer a legelőnyösebb választás a kormányzati formák között. A jelenség mögött két fő tényező húzódik meg: egyrészt a megkérdezett fiatalok csupán egyharmada elégedett a jelenlegi kormányzati működéssel, másrészt közel negyven százalékuk úgy véli, hogy az Európai Unió működése nem tartja tiszteletben a demokratikus elveket.

Ez a jelenség különösen fontos, mivel a fiatalok számára az Európai Unió az egyetlen ismert demokratikus keretet kínál, amelyben aktívan részt vehetnek. Valcauda hangsúlyozza, hogy sürgősen foglalkozni kell az információk hiányával és a bizalom csökkenésével, ahol a közszolgálati média kulcsszerepet tölthetne be a tájékoztatás és az oktatás területén. Mindazonáltal megfigyelhető, hogy a 16 és 23 év közötti fiatalok heti tévénézési ideje drámaian csökkent az elmúlt évtized során, ami rontja a közmédia hatékonyságát, és egyre kevesebben érdeklődnek a közszolgálati műsorok iránt.