A budapesti agglomerációban az ingatlanvásárlás költségei jelentős mértékben emelkedtek.
A 2024-es évben a csökkenő kamatkörnyezet és az új állami támogatások – különösen a Csok Plusz – kedvező hatással voltak az otthonteremtési szándékkal ingatlant vásárló családokra. Ez a tendencia jelentős lökést adott a fővárosi agglomeráció településeinek ingatlanpiacának is. A Budapest környékén elhelyezkedő települések, amelyek eddig talán háttérbe szorultak, most egyre népszerűbb célpontokká váltak a fiatal párok és családok számára.
A 2023-as évben, amikor az ingatlanpiac gyenge teljesítményt mutatott, a tranzakciók száma mégis figyelemre méltóan emelkedett: 48 százalékkal több ingatlan talált új gazdára.
A 2024-es adásvételek száma felülmúlja a 2022-es év aktívabbnak számító mutatóját.
"A kereslet nem csak Budapesten és környékén, de országos szinten kiemelkedő, két éves csúcson volt tavaly, ami éreztette hatását a fővárost körülvevő agglomerációs gyűrű településein található ingatlanok árszintjén is: az agglomerációban értékesített ingatlanok adatait figyelembe véve átlagosan 10 százalékos áremelkedés jelentkezett, a tavalyi évben így átlagosan 652 ezer forintos négyzetméteráron, 70,1 millió forintos kiadást jelentett egy 108 m2 alapterületű otthon megvásárlása" - kezdte Máté Ferenc, a Duna House Vezérigazgató-helyettese.
Az ingatlanpiac alakulása szempontjából figyelemre méltó, hogy a megvalósult tranzakciók széles spektrumot öleltek fel mind az ingatlanértékek, mind a négyzetméterárak tekintetében. Az agglomerációs ingatlanok 35 százaléka olyan áron talált vevőre, amely meghaladta az átlagos ingatlanértéket, míg az adásvételek 16 százaléka 100 millió forintnál is magasabb vételáron zárult. Érdemes megemlíteni, hogy az agglomerációban eladott ingatlanok jelentős hányada, egészen pontosan 55 százalékuk, túllépett az átlagos agglomerációs négyzetméteráron, amely 652 ezer forint/m2-t jelent.
2024-ben tulajdonost cserélt agglomerációs ingatlan 9 százaléka pedig még a milliós négyzetméterenkénti értékhatárt is meghaladta.
A Duna House által közzétett értékesítési statisztikák alapján a fővárosi agglomeráció hat szektora közül a déli szektor továbbra is a legnagyobb népszerűségnek örvendett, itt realizálták az agglomerációs tranzakciók 28%-át. Az átlagos négyzetméterár ebben a szektorban 14%-os emelkedést követően 672 ezer forintra nőtt az előző évben. A 2024-es tranzakciós adatok szerint a második legkeresettebb terület az északi szektor volt, amely 20%-os részesedéssel büszkélkedhetett. Az árak növekedése itt is figyelemre méltó volt, 23%-kal emelkedtek, így az árszint körülbelül 621 ezer forintra rúgott. A legdrágább agglomerációs szektor 2024-ben a nyugati terület lett, ahol az átlagos négyzetméterár 735 ezer forintot ért el. Ezt követte az északnyugati szektor, ahol 691 ezer forint/m² volt az átlagos ár. A legalacsonyabb költségekkel a délkeleti szektor büszkélkedhetett, itt 567 ezer forintos átlaggal zárták az évet, míg az árak 11%-kal emelkedtek az elmúlt egy évben. A keleti szektorban viszont 8%-os csökkenés volt tapasztalható, így az átlagos négyzetméterár 600 ezer forintra esett. A legdrágább területeken, azaz a nyugati és az északnyugati szektorokban az adatok szerint 6-7%-os áremelkedés figyelhető meg a 2023-as évhez viszonyítva.
- tette hozzá a szakértő. Azok, akik tágasabb életteret kerestek, átlagosan 692 ezer forintos négyzetméteráron, összesen 93,1 millió forintért vásároltak ingatlant az agglomeráció településein. Ezzel szemben az első lakásukat kereső fiatalok sokkal szerényebb költségvetéssel gazdálkodtak, és általában 46 m²-rel kisebb, 88 négyzetméter alapterületű otthont választottak. Az ő körükben az átlagos ingatlanérték 50,7 millió forint volt, míg a négyzetméterár átlagosan 577 ezer forintnak bizonyult tavaly.
