Elemzők az Arénában: Donald Trump védővámjai és a globális gazdaság átalakulása A védővámok bevezetése mindig is komoly vitákat generált a gazdasági elemzők körében. Donald Trump elnöksége alatt a védővámok alkalmazása új dimenziókat nyitott meg a világg

Miért kerül hullámvasútra az amerikai mellett a világ legtöbb tőzsdéje Donald Trump vámbejelentése után? Miért jött hirtelen felpattanás a piacokon? Mire számítanak a befektetők? Ezekre a kérdésekre is kereste a választ az InfoRádió Aréna című műsorában Nyeste Orsolya, az Erste vezető elemzője és Madár István, a Portfolio vezető elemzője.

Donald Trump amerikai elnök bő egy héttel a bejelentés után 90 napra felfüggesztette az extrém magas vámokat, de Kína esetében tovább emelte a terhet. Az amerikai és a globális tőzsdék az elmúlt egy héten hullámvasútra kerültek, sok éve nem látott mínuszokat produkáltak. Nyeste Orsolya, az Erste vezető elemzője szerint Donald Trump nagy zűrzavart okozott a bejelentéseivel, de az igazi problémát az április 2-i vámemelések jelentették, mert az extrém vámtételek a pénz- és tőkepiacokon globálisan turbulenciát hozott. "Elképesztően idegesek lettek a befektetők" - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában.

Madár István úgy véli, hogy rendkívüli időszakot élünk, ahol a Portfolio vezető elemzője hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok saját gazdasági kihívásainak kezelésére egy olyan stratégiát dolgozott ki, amelynek központi eleme a vámok bevezetése. Ez a lépés azonban a befektetők szemében nem tűnik megbízhatónak. "A befektetők többsége úgy véli, hogy ez egy súlyos gazdaságpolitikai tévedés, ami meglepő egy olyan hatalomtól, mint az Egyesült Államok" - nyilatkozta. Hozzátette, hogy a befektetők számára nem világos, pontosan mit is kíván elérni Amerika. A vámok bevezetésének mértéke sokkal nagyobb, mint amit a piaci szereplők vártak, és ez pánikszerű reakciót váltott ki. Kezd kialakulni egy olyan kép, amelyben Amerika már nem tűnik a legbiztonságosabb befektetési helyszínnek, és szerinte ez a perception váltás okozta a jelenlegi felfordulást.

Nyeste Orsolya emlékeztetett arra, hogy tavaly november óta, amikor Donald Trump elnyerte az elnöki posztot, egyértelmű volt: valami jelentős fordulat vár ránk. Az amerikai külkereskedelmi mérleg deficitjének csökkentésére Trump a vámok bevezetését választotta, és ezt a befektetők is jól tudták. Különösen érdekes volt, hogy a vámokkal nem csupán a kereskedelmi hiányt kívánja mérsékelni, hanem stratégiai eszközként is használja őket, hogy előnyhöz juthasson a tárgyalások során.

"Kiszámíthatatlan jövőt vitt ezzel a rendszerbe, amit a befektetők szépen folyamatosan áraztak be"

- mondta.

Nyeste Orsolya úgy gondolja, hogy a 90 napos felfüggesztés mindenkinek, még az amerikai elnöknek is, lehetőséget biztosított a mélyebb elmélyülésre. Emlékeztetett arra, hogy Donald Trump korábban kifejezte, hogy nem izgul a tőzsdeindexek esetleges zuhanása miatt, mivel szerinte az csak átmeneti jelenség. Azonban valami mégis arra késztette, hogy átgondolja a véleményét. Az elemző szerint ennek hátterében az állhatott, hogy az amerikai állampapírpiacon felmerült a kockázat, miszerint az Egyesült Államok nem tudja majd megújítani a viszonylag rövid időn belül lejáró államadósságát.

Madár István véleménye szerint a tőzsdei piacon tapasztalható jelentős ingadozások a befektetők körében uralkodó bizonytalanságra utalnak. A szakértő úgy látja, hogy a befektetők nem képesek megfelelően árazni ezt a jelenséget, mivel senki sem tudja pontosan meghatározni, mennyit ér egy vállalat a tőzsdén, különösen akkor, amikor nem világos, milyen kereskedelmi korlátokba és akadályokba ütközhet. Az amerikai cégek számára is kérdéses, hogy milyen ellenvámokkal kell szembenézniük. A felfüggesztés pedig egyértelmű jelzés a befektetők számára: az amerikai kormányzat úgy véli, hogy a helyzetet nem sikerült megfelelően kezelni.

Az amerikai valóságról a befektetők fejében egyáltalán nem él olyan elképzelés, hogy az Egyesült Államok súlyos, mélyen gyökerező fundamentális vagy strukturális problémákkal küzdene.

amit csak úgy lehet kezelni, hogy újragondoljuk és újraszerkesztjük a világgazdaság munkamegosztását, és ezt a szabadon versengő és viszonylagosan korlátozások nélküli áruforgalmat gyökerestől kéne kitépni a világból. Ezt egyszerűen nem fogadják el egyelőre a befektetők" - mondta Madár István.

Nyeste Orsolya szerint egyelőre csak találgatni lehet az amerikai mestertervet illetően, mert korábban már voltak olyan figyelmeztetések, hogy a magas vámokkal az USA "magát üti pofon", mert ezzel azonnal megnöveli az inflációt,és korlátozza a jegybank kamatcsökkentési lehetőségeit. "A vámok közgazdaságilag önmagukban a deviza, a dollár erősödését hozzák, holott igazából, ha külkereskedelmi egyenleget akarok javítani, ahhoz pont a gyengébb dollár kellene" - magyarázta, és hozzátette, a hektikus döntéshozatal rombolja az üzleti szereplők bizalmát, ez pedig közvetetten is rombolja a növekedési kilátásokat.

A 90 napos felfüggesztés előtt interjút adott a Bloombergnek a leggazdagabb magyarnak számító Péterffy Tamás, a 45 milliárd dolláros vagyonnal bíró üzletember azt mondta, hogy a mostani vámháború sosem látott lehetőségeket jelent, alapvetően mindent venni kell. Madár István szerint a befektető arra utalt, hogy óriásit estek a nagy piaci riadalomban a részvényárfolyamok, és ha ezek fundamentális értéke nem sérül, akkor ez vissza fog emelkedni. Szerinte ha visszatér a piaci bizalom és a piaci optimizmus, akkor a részvények árfolyama is visszatérhet arra a szintre, ahol volt.

Donald Trump elképzelése a Portfolio elemzője szerint azt célozza, hogy az Egyesült Államok a globalizáció következtében kialakult igazságtalan munkamegosztásból kilépjen, amely során elvesztette ipari kapacitásait. A célja, hogy ezeket a kapacitásokat visszahozza, és egy olyan új gazdasági struktúrát alakítson ki, amely jobban összhangban áll a republikánus értékekkel. A helyzetet tovább bonyolítja Kína világhatalmi ambíciója, amely miatt az Egyesült Államok egyre inkább kiszolgáltatottá válik a kínai gazdaságban rejlő tudásnak és termékeknek.

"Ezen valamit biztos érdemes módosítani, de hogy ezért az egész világkereskedelmet ilyen mértékben kellene fölborítani, az viszont egyelőre nem látszik"

- fűzte hozzá.

Nyeste Orsolya rámutatott, hogy a Covid világjárvány már korábban is megrendítette a globális világkereskedelmet. A lezárások során világossá vált, mennyire sérülékenyek a globális ellátási láncok. Bár ezek a láncok bizonyos mértékig helyreálltak, az utóbbi öt év során sok cégvezető elgondolkodott azon, hogy valóban érdemes-e ennyire a beszállítói hálózatokra támaszkodni. Ennek következtében számos helyen megindult egyfajta visszarendeződés, de Orsolya hangsúlyozta, hogy a közgazdasági elvek továbbra is azt mutatják, hogy a szabadkereskedelem képes nagyobb hozzáadott értéket létrehozni, mint ha az egyes országok önellátásra próbálnának törekedni, bezárkózva a világ előtt. "Egy ilyen rendszert egyik napról a másikra nem lehet megváltoztatni, és kérdéses, hogy ez egyáltalán kívánatos lenne" - tette hozzá az Erste elemzője.

Madár István szerint a globalizáció ilyen mértékű teljes "szétszerelése" nem egyezik a józan ésszel, és ha a Covid idején történt volna az, hogy mindenki hirtelen kiábrándul a globalizációból, és elkezdi inkább a bezárkózást, az jobban érthető lett volna, mint most. "Biztos, hogy finomhangolásokra továbbra is van szükség, nem törvényszerű és nem természetes az, hogy az országok egymásnak nagyon végletesen legyenek kiszolgáltatva. Még inkább előkerülnek azok az igények, ahol valamiféle önellátásszerű állapotok részterületeken kialakuljanak, de ezt mindenképpen az okos globalizáció újrahangolásnak tekinteném én, mintsem egyfajta ennyire drasztikus, radikális szétszerelésnek" - mondta az elemző.

Donald Trump Kína vonatkozásában újabb lépést tett, hiszen a vámokat 125 százalékra emelte, így Kína számára nem érvényes a 90 napos átmeneti időszak. Ezt követően Kína is válaszlépésként bejelentette a maga 125 százalékos viszonvámját. Nyeste Orsolya megjegyzi, hogy ez gyakorlatilag egyfajta embargót jelent a két ország között, ami súlyos következményekkel járhat mindkét gazdaság számára. Madár István szerint Kína szempontjából az amerikai stratégia viszonylag könnyen átlátható, mivel az Egyesült Államok jelenleg legnagyobb riválisa Kína, amely sok területen már felzárkózott hozzájuk. Az Egyesült Államok célja nem más, mint a kínai gazdasági hatalom megingatása. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Kína számos strukturális problémával küzd, amelyek még a saját gazdaságát is sújtják.

Nyeste Orsolya rámutatott az amerikai vámok magyar gazdaságra gyakorolt hatásaira, hangsúlyozva, hogy hazánk, mint kis, nyitott és exportorientált gazdaság, jelentős mértékben ki van téve ezeknek a változásoknak. Jelenleg egyfajta kivárás tapasztalható, mivel sokan próbálják megfejteni, hogyan befolyásolhatják ezek az intézkedések a magyar makrogazdasági mutatókat. Orsolya véleménye szerint azonban, mivel aktív szereplői vagyunk a globális kereskedelmi láncoknak, a negatív következmények elkerülhetetlenek lesznek. Példaként említette, hogy a szektorális vámok továbbra is érvényben maradtak, és a 25%-os vám az autóipart különösen kedvezőtlenül érinti, nemcsak Magyarország, hanem Szlovákia és Csehország számára is.

Az Erste elemzői szerint ez a helyzet akár 0,2-0,3 ponttal is csökkentheti a magyar GDP növekedési ütemét.

de nagy a kockázat abban, hogy a vámháború hogyan hat a legfőbb exportpartnereinkre, az uniós országokra, és azon belül is leginkább Németországra.

Madár István felidézte, hogy a Portfolio 2,3 százalékos idei GDP-növekedési konszenzusa 1,7 százalékra süllyedt le a vámok bejelentése után. "Ha ez a kereskedelmi háború teljesen eszkalálódik, akkor ennek az eredménye az, hogy az országok, amelyek ebben részt vesznek, mind belassulnak" - mondta, és hozzátette, nem egyszerűen csak az történik, hogy nehezebb lesz az amerikai piacra eljutni. Szerinte a 10 százalékos vám még kezelhető mértékű, mert egy UBS-felmérés szerint ezt csak 4-6 százalékos drágulást hozna.