Egyed Emese, Fülöp Zoltán és Siklódy Ferenc érdemes művészeket az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díj kitüntetésével ismerték el. A hír a Librarius.hu oldalán jelent meg, és méltán tükrözi a három alkotó kiemelkedő hozzájárulását a magyar kultúrához Erd
Idén Kolozsváron, egy varázslatos péntek esti gálán, az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat három kiváló művész vehette át: a tehetséges költő és író, Egyed Emese, a színpad mestere, Fülöp Zoltán, valamint a vizuális művészetek nagymestere, Siklódy Ferenc, aki grafikai alkotásaival is gazdagítja a kultúrát.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 13. alkalommal adta át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat, melyekkel az erdélyi magyar kortárs alkotók munkáját ismeri el a magyar kultúra napja alkalmából irodalom, előadóművészet és képzőművészet kategóriában.
A Bánffy Miklós Operastúdióban tartott díjátadó gálán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyújtotta át az elismeréseket a díjazottaknak.
Brendus Réka, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője köszöntőbeszédében megosztotta, hogy számára ez az esemény évről évre különleges jelentőséggel bír. Mindig tapasztalja azt a végtelen energiát, amely az erdélyi magyar kultúrából fakad. Ezt az energiát egy „örök, önmagát megújító, életet adó közegként” jellemezte, amely folyamatosan jelen van a mindennapokban – hangsúlyozta.
"A magyar kultúra, az erdélyi magyar kultúra egésze és ezen belül a kortárs magyar kultúra az év minden napján ugyanúgy zsong, forr, él, teremt, terjed, sziporkázik, hömpölyög, betölt mindent körülöttünk és bennünk is" - mondta a főosztályvezető, aláhúzva, hogy ezen "hatalmas érték" jövőjét is biztosítani kell.
Lövétei Lázár László költő a kultúra mibenlétét taglalta, felidézve, hogy az iskolákban tartott rendhagyó irodalomórákon miként próbálja azt közel vinni a fiatal generációhoz. A kérdésre, hogy hol a helye a magyaroknak a nyugati kultúrvilágban, kijelentette: "jó helyen vagyunk mi itt, ahol vagyunk".
Az Egyed Emese munkásságát méltató Benő Attila költő, egyetemi tanár úgy vélekedett: a Kolozsváron élő költőt, írót, irodalomtörténészt "nem kell bemutatni", hiszen munkássága ismert. Kitért a díjazott szépirodalmi, tudományos, szerkesztői, oktatói tevékenységére, megemlítve tíz verseskötetét, három prózakötetét és öt gyermekkönyvét. Költészetét az erdélyi magyar irodalom "sajátos színfoltjának" nevezte.
Kiemelte a díjazott kutatói tevékenységét, amely számos szakkiadványban lelhető fel. Rámutatott: ennek tudományos értékét jelzi, hogy gyakran idézik. Irodalomtörténeti kutatásai megkerülhetetlen alapkutatások - mondta -, ahogy oktatói tevékenysége is jelentős, érdemes egyetemi tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán a doktori iskola tagja. Tudományos tevékenységével "iskolát teremtett" szakterületén, emellett konferenciaszervezői, szerkesztői tevékenysége is jelentős, szerteágazó munkásságát számos díjjal ismerték el - hangzott el.
Míg Egyed Emese szépirodalmi művei a játékosság iránti vonzalma kapcsán születnek, kutatói pályáján a háttérbe szorult jelenségek felfedezése iránti szenvedélye mutatkozik meg. Szívügye a fiatal tehetségek támogatása és a másokra való figyelem - fogalmazott a méltató.
A Marosvásárhelyen született, később Szatmárnémetiben tevékenykedett, most pedig Csíkszeredában alkotó Fülöp Zoltán színművészről Kányádi Szilárd színészkollégája elmondta, hogy a díjazott nemcsak színházalapítóként, hanem fafaragóként és fotósként is elismert tehetség.
"Korunk kovászemberének" titulálta őt, mivel számos sikeres előadás születésének inspirálója volt, és sokakat terelt a színészet világába. Csíkszeredában, a Csíki Játékszín megalapításában betöltött szerepe miatt "fogalommá vált a neve" - hangzott el a megnyilatkozás. Úgy vélekedett, hogy az 50 éve a pályán mozgó színművész titka abban rejlik, hogy az élet iránti szenvedélye fűti.
Részegh Botond különös figyelmet fordított a művésztársa származási helyére, Gyergyószékre, hangsúlyozva, hogy a székelyföldi kistérségben a szavak használata igencsak eltér a megszokottól. A helyiek stílusa sokkal színesebb és tréfásabb, tele van cikornyás fordulatokkal, ami a díjazott művészi kifejezésében is visszatükröződik. A kolozsvári művészeti egyetem elvégzése után ő irányította a Gyergyószárhegyi Művésztelepet, jelenleg pedig Csíkszeredában tanít, ám mint mondta, nem vált "szigorú professzorrá", hanem megőrzi laza és játékos stílusát.
Siklódy Ferenc művészi teljesítményei közül különösen az elkötelezett hozzáállását és az idealizmus iránti elszántságát emelhetjük ki. Ő nem a figyelem középpontjába vágyik, és nem törekszik arra, hogy megváltja a világot. Nagyszabású grafikai sorozatai, melyekben a fordulatos mesélés is szerepet kap, a modern kor szellemiségében újraértelmezik az erdélyi grafikai tradíciót.
A díjátadót követően a Kolozsvári Magyar Opera művészei egy különleges kamarazenei esttel örvendeztették meg a közönséget, ahol Popper Péter, Kodály Zoltán és Bartók Béla lenyűgöző kompozíciói csendültek fel.
