Egy orosz ügyvéd nevéről elnevezett jogszabály keretében az amerikai hatóságok nyilvántartásba vették Rogán Antal nevét.

Egyre nagyobb hullámokat vet, hogy két héttel a Biden-adminisztráció távozása előtt az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala szankciós listára tette Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét. Minisztertársai kiállnak kollégájuk mellett: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a sikertelenül és dicstelenül távozó nagykövet személyes bosszújának, míg Lázár János építési és közlekedési miniszter Magyarország belügyeibe való durva beavatkozásnak nevezte az amerikai kormány lépését. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász pedig azt javasolja a miniszternek, hogy miután jogalap nélkül hozták nyilvánosságra a személyes adatait, minimálisan is több százezer dollárra perelje be a távozó amerikai nagykövetet.

Ahogy arról az Index is beszámolt, az Egyesült Államok hamarosan leköszönő kormánya pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) szankciós listára tette Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét. A hivatal január 7-én frissítette a Különlegesen Kijelölt Állampolgárok és Blokkolt Személyek (Specially Designated Nationals and Blocked Persons List) névsorát.

Az SDN-lista az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma alá tartozó OFAC által fenntartott hivatalos szankciós lista. Azok a személyek, vállalatok és szervezetek szerepelnek rajta, akiket/amelyeket az Egyesült Államok kormányzata különféle okokból pénzügyi és gazdasági szankciók alá helyezett.

A Biden-adminisztráció valószínűleg már a Donald Trump január 20-i hivatalba lépése előtt tervezte Rogán Antal szankcionálását. A pénzügyminisztérium közleménye alapján az OFAC január 7-én bejelentette, hogy Rogán Antal, Magyarország egyik vezető politikai szereplője ellen korrupciós ügyekben való részvétel miatt szankciókat vezetnek be. E lépés a globális Magnitsky-törvény keretein belül, az 13818-as számú elnöki rendelet (E.O. 13818) alapján történt.

A 2009-ben született Magnyitszkij-törvény alapján az emberi jogok megsértése és/vagy korrupció miatt lehet személyeket világszerte az Egyesült Államokban tartott vagyonuk befagyasztásával és az amerikai beutazás tilalmával büntetni. A törvényt azért nevezték el Szergej Magnyitszkij orosz ügyvédről, könyvvizsgálóról, mert ő volt az, aki 2009-ben az orosz rendőrséget milliárdos adócsalással vádolta meg.

A törvény vonatkozásában az amerikai szankciók értelmében minden, az Egyesült Államok területén vagy amerikai állampolgárok birtokában lévő, a szankcionált személyhez kapcsolódó vagyontárgyat zárolni kell, és ezeket kötelezően be kell jelenteni az OFAC-nak. Továbbá, bármely olyan gazdasági társaság, amelyben a szankcionált személy közvetlen vagy közvetett módon 50%-os vagy annál nagyobb részesedéssel bír, szintén zárolásra kerül.

Ezen felül minden olyan tranzakció tiltottnak minősül, amely a szankcionált egyének vagyonát vagy érdekeltségeit érinti, kivéve, ha az OFAC külön engedélyt biztosít. A korlátozás kiterjed minden olyan ügyletre, amely amerikai pénzintézeteken keresztül valósul meg, továbbá bármilyen ügyletre, amelyben amerikai érintettség áll fenn.

Az OFAC szankciós listáján egy másik magyar állampolgár is megtalálható, azonban az ő neve nem a Magnyitszkij-törvény keretében került fel, hanem az Oroszország ellen bevezetett szankciók következményeként. Az érintett személy Laszlóczki Imre, aki az orosz származású Nemzetközi Beruházási Bank alelnöki pozícióját tölti be.

Az amerikai pénzügyminisztérium 2024. március 5-én bejelentette, hogy szankciókat alkalmazott a Cytrox Holdings Zrt.-re a Predator nevű kémszoftver fejlesztésével kapcsolatban. Érdemes megjegyezni, hogy a Predator működése hasonlít a Pegasus megfigyelőprograméhoz. A Cytrox 2017-ben alakult Észak-Macedóniában, és még ugyanebben az évben létrejött leányvállalata Izraelben és Magyarországon is. Mindazonáltal nem áll rendelkezésre információ arról, hogy a budapesti bejegyzésű Cytrox Holdings valóban folytatott-e aktív üzleti tevékenységet, hiszen 2017 óta csupán egyetlen évben, 2018-ban könyveltek el bevételt, amely 68 millió forintra rúgott.

Egyébként a Magyar Nemzeti Bank weboldalán az "Ajánlott listák" szekcióban jelenleg is megtalálhatók az OFAC által kiadott szankciós listák.

Tíz évvel ezelőtt hasonló feszültségek alakultak ki a két ország, az Egyesült Államok és Magyarország között. 2014. október 16-án a Napi Gazdaság számolt be arról, hogy az Egyesült Államok kitiltotta a NAV több vezetőjét az országból, mivel adóhatósági vizsgálatokat indítottak amerikai érdekeltségű vállalatok ellen. Nem sokkal később azonban világossá vált, hogy a helyzet ennél bonyolultabb: bár valóban történt kitiltás, az amerikai fél állítása szerint ez korrupcióval kapcsolatos gyanúk miatt történt.

Az Egyesült Államok kormánya a 7750-es elnöki proklamációra hivatkozva hat köztisztviselő beutazását tiltotta meg. A döntés hátterében az állt, hogy az amerikai nagykövetség munkatársai 2013 októberében...

A NAV képviselőivel való találkozás során a nagykövetség által felvetett kérdésekre sajnos nem sikerült kielégítő válaszokat kapniuk.

A hat kitiltott egyén közül csupán Vida Ildikó, a NAV akkori vezetője ismerte el, hogy ő is a kitiltottak között szerepel. Ezzel együtt határozottan elutasította a korrupciós ügyekhez fűződő vádakat, és az eljárást példátlan, érthetetlen, sőt aljas támadásnak titulálta.

Habony Árpád, a Fidesz akkori főtanácsadója, szintén a kitiltási ügyben került a figyelem középpontjába, ám ő egy Washingtonban készült fényképpel igyekezett megcáfolni a felmerült pletykákat. Az említett fotón Habony a híres Lincoln-emlékmű lépcsőjén ül, kezében a Wall Street Journal aktuális számával, ezzel demonstrálva, hogy távol volt a szóban forgó eseményektől.

"Ez a lépés a távozó, sikertelen és bukott amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja. Január 20. után az Amerikai Egyesült Államoknak új kormánya és új elnöke lesz. Hivatalba lépésük után megtesszük a szükséges jogi lépéseket" - válaszolt az Index kérdésére a Miniszterelnöki Kabinetiroda, miután a szervezetet vezető minisztert korrupciós listára helyezte az Egyesült Államok távozó kormánya.

David Pressman, az Egyesült Államok leköszönő nagykövete január 7-én tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy Rogán Antal miniszteri tevékenysége során hatalmával visszaélt, és ezzel a saját magánérdekeit, valamint a kormányzó párthoz hű személyek anyagi helyzetét igyekezett növelni.

A külgazdasági és külügyminiszter Facebook-posztjában reagált a Rogán Antalt érintő amerikai szankciókra. Szijjártó Péter kijelentette: "Ez a bukott amerikai adminisztráció által Magyarországra küldött nagykövet személyes elégtételt keres Rogán Antallal szemben, ám távozása minden szempontból sikertelen és szégyenteljes volt. Örömteli, hogy hamarosan olyan vezetők irányítják az Egyesült Államokat, akik hazánkat barátként kezelik, nem pedig ellenségként."

Lázár János építési és közlekedési miniszter szerdai sajtótájékoztatóján így fogalmazott:

Ez a lépés súlyosan sérti Magyarország belügyeit, és rendkívül szokatlan, valamint méltatlan a két ország közötti kapcsolatokra nézve. Egy szuverenitásra törekvő ország számára egyértelmű, hogy a magyar állampolgárok ártatlanságának vagy bűnösségének megítélése kizárólag Magyarország joghatósága alá tartozik. Teljesen elfogadhatatlan, hogy bármely más ország – legyen az nyugati vagy keleti – véleményt formáljon egy magyar állampolgár jogi helyzetéről. Azt állítani, hogy a stratégiai ágazatokban rendszerszinten jelenlévő korrupcióról van szó, egyszerűen hazugság. A kormány minden tagja, valamint a Fidesz teljes mértékben támogatja Rogán Antal minisztertársamot.

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója, rávilágított az amerikai lépés adatvédelmi vonatkozásaira, hangsúlyozva, hogy...

mind a nemzetközi, mind a magyar jogszabályok szerint jogsértő, a legtöbb esetben büntetendő is a döntéssel kapcsolatban közzétett személyes adatoknak az engedély nélküli nyilvánosságra hozatala.

Az alkotmányjogász hivatkozott az Európai Unió GDPR-rendeletére is, amely deklarálja, hogy a természetes személyek személyes adataik kezelésével összefüggő védelme alapvető jog, és a természetes személyek személyes adataik kezelésével összefüggő védelméhez kapcsolódó elvek és szabályok a természetes személyek állampolgárságától és lakóhelyétől függetlenül tiszteletbentartandók. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 8. cikkének (1) bekezdése és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikkének (1) bekezdése rögzíti, hogy mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez

Lomnici véleménye szerint az OFAC jogalap nélkül tette közzé Rogán Antal személyes adatait. Ennek következtében azt ajánlja a miniszternek, hogy indítson legalább több százezer dollárra rúgó kártérítési pert a távozó amerikai nagykövet ellen az illetékes bíróság előtt.