Egy festői, régi magyar faluban bukkantak rá Európa legkorábbi, emberi kéz által formált kőszerszámaira.
Királyháza környékén több mint másfél millió éves kőeszközöket fedeztek fel a régészek, amelyek a tudományos közösség számára újabb izgalmas fordulatot jelentenek. Ezek a leletek régebbiek, mint a korábban ismert legősibb európai eszközök, így jelentős mérföldkövet képviselnek az emberi történelem kutatásában.
A Cseh Tudományos Akadémia Nukleáris Fizikai Intézete (CAS) és a CAS Régészeti Intézete közösen végzett új kutatása fény derített arra, hogy Európában körülbelül 1,4 millió évvel ezelőtt bukkant fel az első eszközhasználó emberi közösség. A tanulmány a Királyháza közelében felfedezett primitív kőeszközök részletes vizsgálatán alapul. Érdemes megjegyezni, hogy ez a település már Szent István korában is lakott volt, és egészen a trianoni békeszerződés aláírásáig Magyarország részeként funkcionált.
Bár a lelőhelyen nem találtak emberi maradványokat, a fellelt kőszerszámok egyértelműen utalnak arra, hogy ezeket a kihalt archaikus emberfaj, a homo erectus készítette.
A kutatók nemrégiben a matematikai modellezés és a kozmogén nuklidok alkalmazásával végeztek temetkezési kormeghatározási vizsgálatokat. E módszerek révén arra a megállapításra jutottak, hogy az eszközök körülbelül 1,4 millió évvel ezelőttről származnak, ami 200 000-300 000 évvel korábbra datálja őket, mint a spanyol Atapuerca lelőhelyen felfedezett legősibb ismert leletek.
"Legkorábbi ősünk, a homo erectus volt az első hominin, aki körülbelül kétmillió évvel ezelőtt hagyta el Afrikát, és a Közel-Kelet, Kelet-Ázsia és Európa felé vette az irányt. A királyházai lelőhelyen történt első emberi jelenlét radiometrikus kormeghatározása nemcsak a grúziai Dmanisi lelőhely és a spanyolországi Atapuerca közötti nagy térbeli rést pótol, hanem megerősíti azt a hipotézist is, miszerint a homo erectus Európába terjedésének első hulláma kelet felől indult"
„Egyedi megközelítéssel dolgoztuk fel a témát” – nyilatkozta Roman Garba, a tanulmány vezető szerzője.
