Meglepetésre méltó adatok: Brüsszelben a civil szervezetek hálózata egyre inkább teret hódít, és a mi adófizetői pénzünkből igyekeznek pótolni az USAID támogatásainak csökkenését.

Szakértők léptek színre, és leleplezték a Von der Leyen irányítása alatt álló Európai Bizottság működésének titkait.

A 34. Tusványos keretein belül, szerdán délben, az Alapjogokért Központ és a Mandiner közös színpadán zajlott le egy kerekasztal-beszélgetés, amely az NGO-k működését és a brüsszeli propaganda részleteit tárgyalta. A beszélgetés moderálását Jáger Balázs, az Alapjogokért Központ munkatársa vállalta magára. A panelbeszélgetés során olyan neves vendégek szólaltak meg, mint Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője, Ashley Frawley, az MCC Brussels vendégkutatója, valamint Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője.

Dömötör Csaba véleménye szerint Brüsszelben és Washingtonban is jól látható, hogy a civil szervezetként ismert NGO-k nem működnek átlátható módon. Ezek nem valódi alulról szerveződő csoportok, hanem inkább befolyásos lobbicsoportok. A politikai tájképen betöltött szerepük jelentős, hiszen aktívan részt vesznek a brüsszeli döntéshozatali folyamatokban, és hatással vannak a migrációs és genderkérdésekkel kapcsolatos politikai diskurzusokra is.

Kiemelendő, hogy a Donald Trump által bevezetett USAID támogatási rendszerét igyekeznek követni. Brüsszel jelentős eurómilliárdokat fordít olyan civil szervezetekre, amelyek EP-képviselők finanszírozásával foglalkoznak.

- tette hozzá, egy kis mosollyal az arcán.

Ashley Frawley legújabb kutatása érdekes eredményekre világít rá: évről évre növekvő tendenciát mutatnak az LMBTQ-jogokért küzdő civil szervezetek, amelyekhez hatalmas összegeket, összesen 220 millió eurót irányítanak évente. Frawley megjegyzi, hogy ezek a csoportok tisztában vannak azzal, hogy a társadalom jelentős része nem osztja a nézeteiket, ezért működésük sokszor rejtett és álcázott. Stratégiájuk részeként igyekeznek minden területre bejutni és hatást gyakorolni.

- tette hozzá, egy kis mosollyal az arcán.

Lajkó Fanni a kérdésre reagálva kifejezte, hogy osztja azt a nézetet, miszerint a civil szervezetek jogi vitát akarnak generálni a genderkérdés körül. Ha alaposan megfigyeljük, miként tevékenykednek ezek a szervezetek, világossá válik, hogy Brüsszelben egy politikai programot népszerűsítenek, miközben a kapott források felhasználásának részletei homályosak.

„Kérlek, formáld át a mondandódat úgy, hogy az egyedi és sajátos legyen” – javasolta az Alapjogokért Központ szakértője.

Lajkó Fanni tájékoztatása szerint az Alapjogokért Központ elemzése rávilágít arra, hogy 2016 és 2023 között összesen 90 milliárd forint áramlott a magyar civil szervezetekhez, amelyek célja a közvélemény formálása volt. Hozzátette, hogy ez az összeg évről évre folyamatosan emelkedik, és a civil szervezetek egyre többet fordítanak arra, hogy a közvéleményt Brüsszel irányelvei szerint befolyásolják. Példaként említette Grúziát, ahol a négymilliós lakosság mellett 26 ezer NGO működik, amelyek aktívan részt vesznek a választási folyamatokba.

Dömötör Csaba később arról beszélt, bár csak fél éve EP-képviselő, de sok bizottsági ülésre jár és azt látja, az NGO-k teljesen beszivárogtak. Mint mondta, ezek a szervezetek nem az emberek hangját közvetítik, hanem a brüsszeli buborékét.

A Brüsszelben tapasztalható átláthatóság hiányosságaira hívta fel a figyelmet, hiszen a korábbi időszakban, amikor a szerződések és a költségvetések részleteit kérték, az Európai Bizottság elutasította ezt a megkeresést. Később azonban napvilágra került, hogy a brutális brüsszeli támogatások közel 40%-át 30 civil szervezet kapja. Az Európai Bizottság 2019 és 2023 között összesen 37 ezer szerződést kötött, amelyek összértéke elérte a 17 milliárd eurót. Mindeközben a következő költségvetés tervezete azt mutatja, hogy miközben az agrártámogatások csökkentését tervezik, a civil szervezeteknek szánt támogatások összegét megdupláznák.