A csend Gázában megtévesztő – bármikor újra felszínre törhet a háború, és egy sokkal brutálisabb fejezete kezdődhet el.

Még rosszabb dolgok is érkezhetnek, mint amiket eddig tapasztaltunk, és ezeket sokkal gyorsabb ütemben élhetjük meg.

Izrael új vezérkari főnöke azt mondja, hogy "2025 a háború éve lesz" - ami azt sejteti, hogy ha nem sikerül nagyon gyorsan megállapodni az összes túsz és az elhunytak földi maradványaiknak kiadásáról, akkor rendkívüli intenzitású új hadműveletekkel kell számolni. (Ebbe az új képletbe tartozik már az amerikai nehézbombák szállításának újrakezdése Izrael számára, amit korábban a Biden-kormány blokkolt.)

A most fölesküdött Eyal Zamir altábornagy néhány órával azelőtt beszélt, hogy az amerikai elnök többedszer is figyelmeztette a Hamaszt a halogatás végzetes következményeire. A tábornok szerint az idei év katonai műveleteinek középpontjában a gázai és iráni fenyegetések állnak, azaz nem gondolja, hogy a Hamász kapitulálni fog.

Jelenleg Libanonban nem áll fenn közvetlen veszély a harcok újbóli kirobbanására, míg Szíriában az IDF (Izraeli Védelmi Erők) beavatkozása kizárólag akkor következik be, ha a helyi események az izraeli nemzetbiztonságot is érintik. Jelenleg azonban nincs erre utaló jel, mivel a helyzet inkább a polgárháború újbóli elmélyülésének irányába halad. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság meghívta a szír átmeneti elnököt, Al-Sharaa Jolanit Brüsszelbe egy megbeszélésre.

Így látja a kialakult új helyzetet Gabriel Ben-Dor, a Haifai Egyetem nemzetbiztonsági szakértője. Izraelnek el kell döntenie, hogy fokozza-e a gázai háborút, vagy előbb biztosítja a túszok szabadon bocsátását.

Donald Trumpnak sürgősen cselekednie kell a fenyegetések terén, mielőtt azok elhalványulnak, míg a Hamász számára az a kérdés merül fel, hogy megéri-e kockáztatni a teljes megsemmisülést. Trump még hivatalba lépése előtt sikeresen nyomás alá helyezte a terrorszervezetet, és a hat hetes fegyverszünet alatt 38 túsz elengedésére bírta rá őket, cserébe csaknem 2000 palesztin fogolyért, valamint lehetővé tette a humanitárius segélyek újbóli indítását Gázába. Az izraeli erők visszavonultak az övezet jelentős részéből, ami egy érdekes helyzetet teremtett: bár a tűzszünet hivatalosan véget ért, a harcok nem folytatódtak.

Steve Witkoff, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja közben egy új javaslattal állt elő, amely a tűzszünet hosszabbítását és további túszok szabadon bocsátását célozta meg. Ezen elképzelést azonban a Hamász elutasította.

Az amerikai elnök fantazmagórikus gázai kitelepítési programját eközben minden lényegi szereplő elutasította, és inkább hajlanak Egyiptom javaslata felé, amely eltávolítaná a Hamászt a hatalomból és visszaállítaná a Palesztin Hatóság (PA) fennhatóságát a területen. Ezt a lehetőséget viszont Trump zárta ki, és valószínűleg Izrael sem fogadná el a PA visszatérését, mivel a terrorizmus hátsó támogatójának tartja. Ehhez kapcsolódó hír, hogy az izraeli belbiztonsági szervek letartóztattak két palesztin lakost, akik pénzt fogadtak el az önkormányzattól terrorcselekmények előkészítésének fejében.

Egy izraeli elemző, Ben-Dor megjegyzése szerint "Trump korlátlan lehetőségeket biztosíthat Izrael számára a halálos fegyverzetek átadásában, és szabad kezet adhat neki a Gázában történő cselekvéshez, amely magában foglalhatja a szigorú blokádot és a humanitárius segítségnyújtás elutasítását." Ennek legfrissebb megnyilvánulása, hogy Eli Cohen izraeli energiaügyi miniszter vasárnap bejelentette, hogy megakadályozza a további áramszolgáltatást a gázai övezet irányába, amelyet a kabinet korábban már jóváhagyott. Ez a döntés gyakorlatilag életképtelenné teszi a területet.

Közben az Egyesült Államok intenzív nyomást gyakorolhat a Hamászt támogató országokra, különösen Törökországra és Katarra, hogy visszavonják a terrorszervezet támogatását. Azonban ez a folyamat nem lesz olyan könnyű, mint egy kapcsoló megnyomása; valószínűleg hosszabb időt és alapos diplomáciai manőverezést igényel majd.

Kobi Michael, a Misgav Cionista Stratégiai Intézet kutatója szerint az amerikai elnök egyetlen valódi eszköze Izrael teljes körű támogatása, mivel saját kezével nem sokat tehet. "Trump felszabadította Izraelt mindenféle korlátozástól és szabályozástól, és lehetőséget adott arra, hogy az ország teljes mértékben meghódítsa a Gázai övezetet. Ezen belül pedig a kiterjedt katonai erő alkalmazása is szerepet játszik."

A katonaság természetesen a politikai vezetés utasításait követi, amelyek jelenleg arra irányulnak, hogy a Hamász ne maradhasson Gázában. Számos vélemény szerint az előző vezérkari főnök, Herzi Halevi leváltása mögött nem csupán az áll, hogy nem tudta megakadályozni a Hamász váratlan támadását 2023. október 7-én, hanem az is, hogy a gázai konfliktus során a hadsereg nem tanúsított kellő határozottságot.

Halevi védelmében sokan hangsúlyozzák, hogy az IDF (Izraeli Védelmi Erők) gyorsasága és agresszivitása jelentősen korlátozott volt a túszok jelenléte miatt. A hadsereg óvatossága, amelyet a túszok védelme érdekében alkalmaztak, ellenére is számos járulékos veszteség és tévedés történt. Tragikus, de reális nézőpont, hogy a túszok száma annyira lecsökkent, hogy a hadseregre nehezedő óvatossági nyomás folyamatosan csökken. Sok szakértő úgy véli, hogy a Hamász halogató taktikái mögött az áll, hogy a terrorszervezet számára már csak kevés humán erőforrás maradt, ezért az időnyerés a legfontosabb eszköze a fennmaradásra és újjászerveződésre.

"Ha Izrael továbbra is a Hamasz megdöntésére és megszabadulására törekszik, az új vezérkari főnöknek hatékonyabb, éberebb és halálosabb hadsereget kell létrehoznia" - mondja Ben-Dor. Bizonyos értelemben a háborút elölről kell kezdeni, mert még egyetlen kitűzött célját sem érte el teljesen. Az új főnöktől ezért rendkívül komplex teljesítményt várnak, aminek nem csak katonai elemei vannak. "Csak akkor kezdődhet meg a vita a Gázai övezet jövőjéről, amikor a Hamasz nem lesz aktív és hatékony szuverén tényező".

Egy nappal azután, hogy Zamir vázolta az izraeli hadsereg 2025-ös programját, ami Gázára és Iránra összpontosít, az izraeli légierő közös gyakorlatot tartott az amerikai légierővel.

"Ha Izrael kellő elszántságot tanúsít Gázában, és felszámolja a Hamászt, mint szuverén hatalmat, az óriási hatással lesz az Iránnal folytatott tárgyalásokra és diplomáciára" - mondja Kobi Michael. A szakértő szerint az irániak megértik, hogy a játékszabályok megváltoztak, viszont Izrael bármilyen tétovázása rontja az amerikaiak diplomáciai esélyeit Teheránnal szemben. Izrael nem léphet fel egyedül Irán ellen az Egyesült Államokkal való szoros koordináció nélkül, de ehhez a papi rezsimnek előbb látnia kell, hogy valóban elveszítette teljes befolyását Libanon, Szíria és Gáza felett.

Amíg az amerikai diplomáciai lépéseknek van lehetőségük a helyzet rendezésére, addig valószínűtlen, hogy Izrael megelőző akciót indítson.