Civilszervezetek becslései alapján tavaly Iránban körülbelül ezer embert végezhettek ki.

2024-ben Iránban legalább 975 embert végeztek ki, derült ki két civilszervezet csütörtöki jelentéséből, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a kivégzések száma folyamatosan növekszik.
Az Iran Human Rights (IHR) és a párizsi székhelyű Együtt a Halálbüntetés Ellen (ECPM) nevű nemzetközi szervezet hangsúlyozta, hogy a teheráni kormány a kivégzéseket nem csupán büntetőintézkedésként, hanem a politikai nyomásgyakorlás egyik eszközeként is alkalmazza. Ezen kívül megjegyezték, hogy a legfrissebb adatok szerint a kivégzések tényleges száma valószínűleg ennél is magasabb.
A 2024-es adatok eddig a legkiemelkedőbbek a 2008 óta vezetett nyilvántartásokban, és lenyűgöző, 17 százalékos növekedést mutatnak a 2023-as évhez képest.
Mahmood Amiry-Moghaddam, az IHR vezetője rámutatott, hogy a síita országban naponta akár öt-hat kivégzés is megtörténhet. Ezeket a folyamatokat az "iszlám köztársaság saját lakossága ellen folytatott háborújának" titulálta.
A jelentés alapján a 975 végrehajtott kivégzés közül csupán 31-et hajtottak végre nőkkel szemben, míg négy esetben nyilvános akasztásra került sor. Érdekes megjegyezni, hogy több fiatal, aki a bűncselekményt elkövette, még kiskorú volt. Például Mehdi Dzsahanpúr 16 évesen került rács mögé gyilkosság vádjával, és végül 2024-ben, 22 évesen végeztek ki.
A jelentés alapján a tavalyi kivégzések többsége kábítószerrel összefüggő bűncselekmények, gyilkosságok és nemi erőszak miatt történt. Ezen kívül olyan személyekre is kiszabták a halálbüntetést, akik ellen a "romlás terjesztése a Földön" vádját emelték. Ez a kifejezés, amelyet az iszlám köztársaság használ, a Koránból ered, és a rendszerellenes cselekedeteket jelöli.
A kivégzések többségét általában kötéllel végzik el, jellemzően a nézők elől elzárt helyeken, például börtönök udvarában zajlanak.
Az összeállítók hangsúlyozzák, hogy az elítéltek gyakran nem kapják meg a szükséges jogi támogatást, és a vallomásaikat sok esetben testi és lelki kényszerek révén kényszerítik ki tőlük.
Jelenleg legalább 13 elítélt várakozik a halálsoron, akik közvetlenül részt vettek a 2022-es és 2023-as "Nők, élet, szabadság" című kormányellenes tüntetések sorozatában.
A halálsoron továbbá felülreprezentáltak az etnikai kisebbségek, például a beludzsok és a kurdok.
Emberi jogi csoportok állítása szerint Iránban évente a második legmagasabb számú kivégzést hajtják végre, miután Kína vezeti a listát.