Buda Péter: A magyar kormány számára már régóta ismertek az orosz taktikai megoldások, beleértve a hamis zászlós műveletek alkalmazását.

Buda véleménye szerint a grúziai konfliktus volt az ukrajnai háború előkészítő szakasza. Felmerül a kérdés, hogy a magyar kormány templomgyújtogatásokra adott válaszaiban miért nem említi a korábbi orosz hamis zászlós akciókat.

Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök 2013-ban arról írt, hogy a 21. században a háborúkat nem jelentik be, és nem hagyományos módon zajlanak. A politikai és stratégiai célokat sokszor nem katonai eszközökkel érik el, hanem például információs konfliktusokkal és különleges műveletekkel. A nyílt katonai beavatkozás csak egy bizonyos szakaszban történik, gyakran békefenntartásra vagy válságrendezésre hivatkozva.

Buda Péter, a nemzetbiztonsági és biztonságpolitikai szakértő, a hvg.hu-n megjelent írásában kiemelte, hogy az orosz vezérkari főnök megnyilatkozásai szerint...

Az Ukrajna ellen indított háború is hasonlóképpen zajlott, amelyet az orosz kisebbségek védelmére hivatkozva indítottak el, miközben "békefenntartásként" próbálták bemutatni. Egy szakértő megjegyezte, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter nemrég a Magyar Nemzetnek adott interjújában is utalt erre a megközelítésre.

Az interjú során Lavrov az orosz és a magyar nemzeti kisebbségek védelme érdekében együttműködésre szólította fel Magyarországot. E témában a TASZSZ külön cikket is megjelentetett. Kilenc nappal Lavrov felszólítása után azonban felgyújtották a palágykomoróci templom ajtaját, és magyarellenes feliratokat festettek rá. A magyar kormány azonnal reagált, Ukrajna irányába intézve kritikáit, holott tisztában kellett volna lennie az orosz taktikai eszközökkel, például a hamis zászlós műveletek alkalmazásával. Buda megjegyzi, hogy a kárpátaljai eseményeket mégsem helyezték ebbe a szakmai keretbe.

A szakértő szerint Lavrov felhívása ugyanakkor nem új dolog. 2018-ban felgyújtották a KMKSZ ungvári irodáját, amit oroszbarát lengyel szélsőségesek követtek el. Az egyik elkövető szerint egy oroszpárti német újságíró finanszírozta őket, aki az AfD tanácsadójaként is dolgozott. Őt Alexander Dugin az "ideológiai fiának" tartotta. Később három ukrán állampolgár követett el újabb támadást, vezetőjük transznyisztriai útlevéllel rendelkezett. A transznyisztriai régiót Moszkva etnikai feszültségek gerjesztésével tartja ellenőrzés alatt. Az orosz média mindkét támadásról gyorsan beszámolt. Dmitro Tuzsanszkij szerint már 200 dollárért is lehet embereket találni propagandaakciókra, amiket az orosz média használ fel. A cél az ukrán-magyar viszony rombolása volt, hogy akadályozzák Ukrajna nyugati közeledését.

A szakértő véleménye szerint a magyar politikai vezetés tisztában lehetett a helyzettel, mégis a feszültségek fokozására tett lépéseket. Orbán Viktor 2008-ban már felismerte, hogy Oroszország a nemzetiségi feszültségeket háborús célokra használja fel. Ekkoriban Grúziát is hasonló módszerekkel támadták meg. Orbán akkor hangsúlyozta, hogy Oroszország minden volt szovjet állam számára fenyegetést jelent, különösen azok számára, akik a Nyugat felé kívánnak orientálódni. Javasolta a NATO-bővítés felgyorsítását és az EU-orosz stratégiai megállapodás felfüggesztését is. Tudatában volt annak is, hogy Oroszország energetikai monopóliumra törekszik, ami tovább fokozza a feszültségeket a régióban.

A grúziai beavatkozás eredményei, valamint a gyenge nyugati reakciók bátorították Moszkvát, amely 2014-ben már a Krím felé fordult. Itt is az etnikai kisebbségek közti feszültségkeltés hamis zászlós taktikáját alkalmazta. Két évvel később, 2022-ben, újra a nemzetiségi feszültségeket kihasználva indította el Ukrajna ellen "speciális katonai műveletét".

- nyilatkozta a szakember.

Megjegyezte, hogy a US Army War College online folyóiratának írása szerint

Az Egyesült Államok grúziai nagykövetsége már 2022 februárjában, az orosz agresszió Ukrajna ellen történő megindulása előtt egy hónappal figyelmeztetett a fenyegető párhuzamokra. A nagykövetség nyilatkozatában a 2008-as grúziai konfliktus eseményeire hívta fel a figyelmet, idézve a Fehér Ház szóvivőjének szavait, miszerint rendelkezésükre álló információk szerint Oroszország már előre felállított egy operatív csoportot, amely hamis zászlós műveletet tervezett Kelet-Ukrajnában.

Ukrajna emlékszik ezekre, és tudja, hogy Oroszország hogyan próbált feszültséget szítani a magyar kisebbséggel kapcsolatban is. Buda Péter szerint így "nem csoda, hogy nem kerülte el figyelmét azon magyar kormánypárti sajtómunkások kárpátaljai tevékenysége sem, akik nyilvánvalóan nem magyar kormányzati háttér nélkül szaglásznak háborús helyzetben minden országban szenzitívnek számító információk (mint például az elesettek tényleges száma) után Kárpátalján".

A háttérben egy olyan kémbotrány kibontakozása figyelhető meg, amely Kárpátalján magyar hírszerzők leleplezésével kapcsolatos. Ezek az ügynökök információkat gyűjtöttek egy esetleges magyar katonai akció előkészítése céljából. Geraszimov írása alapján világossá válik, hogy az ilyen békefenntartó műveletek mögött rejtett szándékok is húzódhatnak. Az ukrán fél tisztában van ezzel, ahogy azt a szakértő is megjegyzi.

Buda Péter így fogalmaz:

A szakértő azt is megjegyzi, hogy mindeközben a Magyar Nemzetben rendszeresen jelennek meg olyan cikkek, amelyek Ukrajnát hibáztatják a háború eszkalálásáért.