Balatoni Katalin hangsúlyozza, hogy a legfontosabb feladatunk a pedagógusok tisztelete és megbecsülése. Az oktatók szerepe elengedhetetlen társadalmunk fejlődésében, ezért érdemes kiemelni az általuk végzett munkát és az értékeiket. A pedagógusok támogatá

A legfőbb cél, hogy megbecsüljük a pedagógusokat - jelentette ki a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára a pedagógusok új életpályamodelljéről tartott kerekasztal-beszélgetésen csütörtökön Budapesten.

Balatoni Katalin arról beszélt, Magyarország és az Európai Unió társfinanszírozásban megvalósuló pedagógus-életpályamodell projektjének keretében olyan történik ma a magyar köznevelésben, amely előremutató, sok mindent biztosít az ország számára, és büszkék az eddig elért eredményekre. Továbbá olyan jövőkép látszik, amely mindenkinek "bizalomra és hitre ad okot" - tette hozzá.

Balatoni Katalin hangsúlyozta, hogy a pedagógusok szerepe elengedhetetlen egy nemzet fejlődésében, ezért elengedhetetlen, hogy a kormányzat fokozott figyelmet szenteljen ennek a területnek.

A projekt keretében hosszú távú garanciát kínálnak a tavaly indított béremelés révén, amely célja a pedagógusok létszámának fenntartása és a szakszerű munkavégzés biztosítása - emelte ki az előadó.

A helyettes államtitkár bejelentette, hogy 2024-ben 140 ezer pedagógust érint a béremelés, míg 2025-re ez a szám már 143 ezerre nő.

Saját forrásból 2022-ben és 2023-ban is volt már béremelés, akkor kétszer tíz százalékos valósult meg. Tavaly uniós társfinanszírozású projekttel valósult meg az a béremelés, amely átlag 32,2 százalék emelte a pedagógusok bérét, és így a tankerületi iskolákban dolgozó pedagógusok átlagbére 2024-ben 652 ezer forint volt - emlékeztetett.

Az átlagos emelés mellett a béremelés része volt a mesterdiplomával rendelkező pedagógusok plusz 2 százalékos emelést kaptak, illetve matematika, digitális kultúra, természettudományi tantárgyak területén további 4 százalékos bértöbbletet kaptak a pedagógusok.

Továbbá növekedett osztályfőnöki, az igazgatói, a munkaközösség-vezetői, a többlettanítási, a nemzetiségi, a gyógypedagógiai és a diabétesz-pótlék is.

A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos településeken, valamint a feladatellátás terén dolgozó pedagógusok számára 20%-os béremelést biztosítottak, ami több mint 20 ezer oktatót érintett – mondta el a politikus. Hozzátette, hogy a kormány további intézkedései között szerepel az életpályamodell bevezetése és a pedagógusok teljesítményének értékelése is.

Balatoni Katalin beszámolt arról is,

Kiemelte, hogy a pályakezdők belépésének mértéke rendkívül kedvező, és az újonnan érkezők aránya lényegesen magasabb, mint azoké, akik várhatóan az év végéig nyugdíjba mennek, ami kevesebb mint 2000 főt jelent.

Kitért arra is, hogy a 143 ezer pedagógus 4,6 százaléka nyugdíjasként dolgozik.

A helyettes államtitkár elmondta: 2025-ben a cél, hogy tankerületi iskolákban a pedagógusok átlagkeresete elérje a 844 ezer forintot. Továbbá azt várják, hogy 2027 elejére a pedagógusok átlagbére meghaladja az egymillió forintot.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke arról beszélt, az állam egyik fő feladata az, hogy a köznevelés körülményeit biztonságosan szervezze meg: legyen megfelelő számú munkaerő, amely a feladatát megfelelő színvonalon látja el.

Most érkeztünk el ahhoz a ponthoz, ahol egy olyan társadalmi normához kapcsolódó béremelés garantált 2031-ig, amely messze felülmúlja a korábbiakat - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy 2020 januárjához viszonyítva a kezdő pedagógusi fizetések körülbelül háromszorosára nőttek.

Horváth Péter kiemelte, hogy a béremelés már rövid távon is érezhető pozitív hatásokat mutat, mivel egyre több ember érdeklődik az álláslehetőségek iránt. Emellett a magasabb bér segíthet megakadályozni a szakmát elhagyó dolgozók távozását, és több korábbi munkavállaló is visszatér a területre – tette hozzá.

Sóváriné Kiss Erika, az Országos Óvodavezetők Szakmai Egyesülete elnöke elmondta, az óvodai ágazat örömmel fogadta az intézkedéseket, a béremelést és a szabályozást. Optimistán tekintenek a jövőre, már most megnyugvást ad számukra a képzésekre jelentkezők száma.

Laurent Sens, az Európai Bizottság foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás főigazgatóságának főosztályvezetője arról beszélt, a projekt az egyik legköltségesebb, kétmilliárd eurós befektetés. "Magyarországon ez egy kulcsfontosságú beruházás" - fogalmazott.

Laurent Sens hangsúlyozta, hogy az első kitűzött célt sikeresen teljesítették: a tanárok átlagfizetése most már eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát. Ez a szám tavaly még 72, az azt megelőző évben pedig csupán 60 százalék volt. Sens kifejezte gratulációját az intézkedés végrehajtásához.

Szerinte a projekt nem csupán egy egyszerű befektetés, hanem egy olyan lehetőség, amely stabilitást nyújt a tanárok számára, valamint támogatást azoknak a diákoknak, akik a tanári hivatást választanák. A végső célja – ahogy hangsúlyozta – a tanári pálya vonzerejének növelése és a szakma iránti érdeklődés felkeltése.

Laurent Sens kijelentette, hogy...

A projekt társfinanszírozási arányával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy ennek két eltérő megközelítése létezik. A bizottság becslése szerint az uniós támogatás körülbelül 40 százalékra tehető. Az eltérés gyökere abban rejlik, hogy az intézkedés költségeinek számításánál a kiindulási alapot hogyan határozzuk meg - mondta.

Novák István, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektorhelyettese kiemelte, hogy a pedagógusképzés iránti érdeklődés folyamatosan növekszik. Míg 2022-ben 606 hallgató kezdte meg tanulmányait az intézmény pedagógusképzésén, addig 2024-re ez a szám már 1297-re emelkedett. Ez a tendencia jól mutatja, hogy egyre többen választják ezt a hivatást, ami a jövő generációinak oktatása szempontjából is kedvező jel.

A béremelés hatására az álláshelyekre is megnőtt a jelentkezők száma - jegyezte meg.