Probléma adódott a burgonyával, megszólalt a vészharang.
Számos országban már az ellátásbiztonság is komoly kihívásokkal néz szembe.
Fájdalmas következtetéseket vonhattak le a résztvevők a Macfrut 2025 Nemzetközi Burgonya Szimpóziumon, amely Cesenában zajlott: a világ burgonyatermesztése jelentős csökkenésen ment keresztül, a globális hozam 375 millió tonnára esett vissza. A 35 ország szakértői arra figyelmeztettek, hogy a változó fogyasztási szokások és a klímaváltozás következtében a kártevők és betegségek egyre komolyabb problémát jelentenek. Egyes államokban már az élelmiszer-ellátás biztonsága is veszélybe került – erről a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár részletesen beszámolt.
A helyzet Magyarországon valóban aggasztó. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 1997-ben még 64 ezer hektáron zajlott a burgonyatermesztés, míg az idei évben várhatóan csupán 6-7 ezer hektárra csökken ez a terület.
A FAO nemzetközi burgonyanapja alkalmából megrendezett budapesti konferencián Hubai Imre államtitkár kiemelte, hogy az Agrárminisztérium célja a hazai önellátás fokozása. Jelenleg a belföldi fogyasztás 28 százaléka külföldi importból származik, míg az export csupán 2 százalékot képvisel. A burgonyatermés évi 170-270 ezer tonna körül mozog, ami drámaian alacsonyabb, mint az ezredfordulón mért 1,2 millió tonna, mindössze annak egyötödét teszi ki.
A burgonya az EU mezőgazdaságában is fontos szerepet tölt be, 2023-ban 1,55 millió hektáron termelték, összesen 48 millió tonnát. Magyarországon a fogyasztás visszaesett: az egy főre jutó éves mennyiség 50-60 kilogrammról 30-ra csökkent, bár a teljes zöldségfogyasztás egyharmadát még így is a burgonya adja. A növény ráadásul klímatoleráns, és - ahogyan Hubai fogalmazott - "az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is segítséget nyújt".
