Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatással van a gyomirtó szerek hatékonyságára. A megváltozott időjárási viszonyok, mint például a szélsőséges hőmérsékletek és az intenzívebb csapadék, hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek a vegyszerek nem úgy működnek, ahogy azt

Néhány évvel ezelőtt gyomnövénykutatók bizonyították, hogy a preemergens gyomirtó szerek a klímaváltozás következtében kevésbé hatékonyak a gyomnövények ellen. Most ugyanez a kutatócsoport, amelyet az USDA Mezőgazdasági Kutatószolgálat és az Illinois-i Urbana-Champaign Egyetem vezet, kimutatta, hogy ez igaz a kelés után alkalmazott (posztemergens) gyomirtó szerekre is.

A kutatók alapos adatelemzés révén jutottak el erre a következtetésre. Egy három évtizedes adatbázist tanulmányoztak, és felfedezték, hogy a változékony időjárás jelentős mértékben csökkenti három elterjedt posztemergens gyomirtó hatóanyag (glifozát, mezotrion és az Európában nem alkalmazott fomeszafen) hatékonyságát a kukoricában és a szójában előforduló leggyakoribb gyomnövények ellen. Ez pedig a terméshozamok csökkenéséhez vezethet, ami komoly kérdéseket vet fel az élelmiszer-biztonság terén.

Az időjárás nem csak a posztemergens termékek kijuttatása utáni órákban számít. A tanulmány szerint a levegő hőmérséklete és a csapadék mennyisége a kijuttatás előtti és utáni napokban is összefügg a herbicidek hatékonyságával a vizsgált termékek és gyomnövények esetében. Mivel több ezer adattal dolgoztak, beleértve az időjárási viszonyok alakulását az eltelt 30 év alatt, a korábbi tanulmányokhoz képest sokkal jobban fel tudták mérni az időjárás hatását a posztemergens gyomirtó szerek hatékonyságára.

Az elemzés eredményei rávilágítottak, hogy a 19 Celsius-fok alatti vagy 25 fokot meghaladó átlagos léghőmérséklet jelentős mértékben csökkentette a három jól ismert gyomirtó hatékonyságát, amelyek különböző hatásmechanizmusokkal működnek a különféle gyomfajok ellen.

Amennyiben a kijuttatás előtt a hőmérséklet túl magas, és a víz nem jelent korlátozó tényezőt, a gyomok gyorsabban kezdenek növekedni, ami nagyobb méretű növényeket eredményezhet. Ezek a nagyobb gyomok nagyobb valószínűséggel élik túl a kezelést. Ezen kívül, ha a kijuttatás után is meleg időjárás van, az felgyorsíthatja a növények anyagcseréjét, így gyorsabban lebontják a gyomirtót, ami csökkentheti annak hatékonyságát.

A hideg ellentétes hatást fejt ki, lelassítja az anyagcserét és a gyomirtó szerek növényen belüli mozgását, és kevésbé hatékonnyá teszi azokat.

A gyomirtó szerek kijuttatásakor nem csupán a levegő hőmérséklete játszik szerepet. Az elemzések alapján a csapadékviszonyok is kulcsszerepet töltenek be, különösen a kijuttatást megelőző 10 nap száraz időszaka, valamint a kijuttatást követő 10 nap nedves körülményei. Ezek a tényezők jelentősen befolyásolják a herbicidek hatékonyságát.

Korábbi vizsgálatok alapján a szárazság hatására a növények alkalmazkodási stratégiákat fejlesztenek ki, például vastagabb viaszréteget képeznek a leveleik felületén. Ez a védekezési forma segít megőrizni a vizet, csökkentve ezzel a vízveszteséget, de ugyanakkor gátat is szab a gyomirtó szerek bejutásának, így nehezebbé válik a lombon keresztül történő hatásuk érvényesülése.

A csapadékos időjárás nem csupán a kijuttatást követő órákban moshatja le a herbicideket a levélfelületekről; a kijuttatást követő napokban a túlzott csapadék stresszreakciókat generálhat, ami lelassítja a növény növekedését. Ennek következtében a herbicidek a növény belső célpontjaihoz való eljutása is csökkenhet.

A gazdálkodók már most is komoly kihívásokkal küzdenek az éghajlatváltozás miatt, mint például a tavaszi áradások és a nyári aszályok. Ha figyelembe vesszük, hogy a gyomok elleni küzdelemhez használt eszközöket is befolyásolják ezek az időjárási minták, a gazdálkodás még nehezebbé válik.

A kutatók két eltérő hatásmechanizmusú szer kombinációját is elemezték. A gyomirtás a kombinált alkalmazással a változó időjárási körülmények között is erőteljesebb volt, de a kutatók figyelmeztetnek, hogy a posztemergens termékek kombinációi önmagukban nem garantálják a teljes sikert. Azt javasolják, hogy a gazdálkodók a talajon keresztül ható gyomirtó szereket és a nem növényvédő szeres megoldásokat kombinálják a gyomnövények elleni hatékony védekezés érdekében.