Az alapkamat olyan stabil, mint a gránit.
A jegybank monetáris tanácsa (mt) a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon augusztus 26-ai ülésén, az alapkamat mértéke marad 6,5 százalék. Ahogy már hónapok óta, kamatemelésre nincs szükség, kamatcsökkentésre pedig nincs lehetőség. A forint árfolyama stabil, sőt valamelyest erősödött az elmúlt időszakban, de egy kamatcsökkentésre alighanem gyengülne. Márpedig - ahogy a jegybank hangsúlyozza - az infláció tekintetében a jelenlegi gazdasági környezetben stabil árfolyamra van szükség.
A KSH szerint 4,3 százalékos volt az infláció júliusban. A piaci elemzők előzetesen azt várták, hogy ennél nagyobb mértékben lassul az áremelkedés üteme ebben a hónapban a júniusi 4,6 százalék után. Tehát z infláció még mindig magas, és várhatóan magas is marad, az MNB előrejelzése szerint csak jövő év elején mérséklődhet fenntarthatóan a jegybank toleranciasávjába, 4 százalék alá. A 3 százalékos cél elérése 2027 elejére várható.
A legújabb döntés összhangban áll a tanács július végén kiadott iránymutatásával, amely az óvatos és türelmes monetáris politikát, valamint a szigorú kondíciók fenntartását hangsúlyozza. Emellett indokolt a pozitív reálkamat, azaz az inflációt meghaladó kamatszint megőrzése is.
Július végén a monetáris tanács egyedüli, lényeges döntése az volt, hogy augusztus 1-jétől csökkenti a bankok által a jegybankban kötelezően elhelyezett tartalékok rátáját 10%-ról 8%-ra. Varga Mihály elnök hangsúlyozta, hogy ez a lépés csupán technikai jellegű, és nem érinti a monetáris szigorúságot. Az intézkedést a banki likviditás, vagyis a rendszerben elérhető szabad pénzmennyiség alakulása indokolta. A tartalékráta csökkentése kedvezően hat a jegybanki eredményekre, hiszen az MNB az alapkamatot fizeti a tartalékok után. Minél kevesebb pénzt tartanak vissza a bankok az MNB-nél, annál kisebb kamatfizetési kötelezettség terheli a jegybankot.
