Franciaország és Lengyelország akár egy ukrajnai békefenntartó misszióról is egyeztethet.
Noha valamilyen biztonsági garanciára szüksége van Ukrajnának, ám háború alatt se a NATO tagság, se a katonai részvétel nem kerülhet szóba. Így merült fel a tűzszünet utáni misszió lehetősége, mint garancia, amit Trump érkezése is sürgethet.
Emmanuel Macron francia elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök csütörtökön találkoznak Varsó szívében. A Politico értesülései alapján a megbeszélés középpontjában egy potenciális békefenntartó erő ukrajnai telepítésének terve állhat, amely a háború utáni stabilitás megteremtését célozza.
Az eseményről szintén EU-s és francia forrásokra hivatkozva hasonlóan írt a lengyel sajtó is. A feltételezett tárgyalás 40 ezer fős, külföldi csapatokból álló békefenntartó erőről szólhat, amit Ukrajna és Oroszország közti tűzszünet után és a további tárgyalások alatt telepítenének a megtámadott országba. Azt nem részletezik a sajtóhírek, hogy mely országokból érkeznének a katonák.
Korábban Macron is kiemelkedő és vitatott kijelentésekkel állt elő, amikor azt javasolta, hogy aktív fegyveres konfliktus idején nyugati békefenntartó erők legyenek jelen a térségben. Ezzel szemben a jelenlegi információk szerint most csupán a tűzszünet utáni részvételről beszélhetünk, amely biztonsági garanciaként funkcionálhat.
A hét elején Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, utalást tett egy hasonló elképzelésre, miután találkozott Friedrich Merz-szel, a CDU prominens politikusával, aki a legnagyobb eséllyel pályázik Németország következő kancellári posztjára.
Zelenszkij újságíróknak adott nyilatkozatában őszintén kifejezte, hogy nyitottak Emmanuel Macron javaslatára. "Felvetette, hogy bizonyos országok csapatai megjelenhetnének Ukrajna egyes területein, ami hozzájárulna a biztonságunk garantálásához, tekintettel arra, hogy Ukrajna még nem tagja a NATO-nak" - idézte fel az ukrán elnök. "Azonban először is tisztáznunk kell, hogy mikor válhat Ukrajna az EU tagjává, és mikor csatlakozhat a NATO-hoz" - tette hozzá.
Zelenszkij hangsúlyozta Ukrajna igényét a biztonsági garanciákra, amikor a hétvégén Párizsban találkozott Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel.
A jelenlegi ukrajnai békefolyamatok vizsgálata során arra a következtetésre juthatunk, hogy Ukrajnának mindenképpen szüksége lesz valamilyen formájú biztonsági garanciákra. Bár a NATO-tagság nem tűnik elkerülhetetlennek, a tűzszünet vagy a tartós béke eléréséhez elengedhetetlen, hogy a nemzetközi közösség megerősítse Ukrajna védelmét és stabilitását.
A NATO-tagságra vonatkozó javaslatot a szövetség vezető országai, mint például az Egyesült Államok és Németország, nagy valószínűséggel elutasítják. Emellett a magyar külpolitika sem mutatna túlzott lelkesedést egy olyan ötlet iránt, amely konszenzust igényelne.
NATO-tagság híján Kijev folyamatosan szembesül a bizalom hiányával és a korábbi negatív példákkal, ami miatt aggódik: bármilyen békemegállapodás csupán arra adhatna lehetőséget Oroszországnak, hogy fellélegezzen, miközben újraépíti katonai erejét a következő támadás előkészítése érdekében. Ez a helyzet arra ösztönözheti a döntéshozókat, hogy a békefenntartó erők irányába orientálódjanak.
Olha Stefanishyna, Ukrajna miniszterelnök-helyettese a Politiconak adott interjújában hangsúlyozta, hogy a háború lezárása és a tartós béke elérése kizárólag akkor válik lehetővé, ha Ukrajna a NATO és az EU tagjaként folytatja.
A német külügyminiszter, Annalena Baerbock hangsúlyozta, hogy "természetesen minden olyan lépést, amely a béke megteremtését célozza, a német fél támogatni fog", de Berlin továbbra is elzárkózik a nagy hatótávolságú fegyverek átadásától és a békefenntartók bevetésétől. Elképzelhető, hogy ez a helyzet a jövő év elején megváltozik, amennyiben a megbukott német jelzőlámpa-koalíciót leváltják, viszont a múlt hónapban Merz felelőtlennek minősítette az ukrajnai katonai jelenlétet.
Lengyel katonák küldése Ukrajnába "jelenleg szóba sem jöhet" - mondta kedden Wladyslaw Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter. Elmondta, hogy Macron februárban felvetette a lehetőséget, de múlt hónapban, amikor Párizsban járt, állítása szerint a kérdés nem került szóba, sőt szerinte csak NATO-szinten születhet ilyen döntés.
"Különböző forgatókönyvek vannak az asztalon. Szövetségként fogunk eljárni. A NATO-nak kell itt kulcsszerepet játszania, nem pedig az egyes országoknak" - mondta.
A jelenlegi beavatkozással felérő ukrajnai katonai jelenléttől minden európai vezető igyekszik konzisztensen elhatárolódni, azonban azzal kapcsolatban nem egyértelműek a kommentek, hogy az ellenérzések egy háború utáni békefenntartó műveletre is vonatkoznak-e.
Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a közelmúltban Kijevben tett látogatása során úgy fogalmazott, hogy szerinte semmilyen lehetőséget nem szabad figyelmen kívül hagynunk.
Donald Trump beiktatása előtt az európai országok aggodalommal figyelik a helyzetet, és arra számítanak, hogy az Egyesült Államok figyelme a térség iránt csökkenni fog. Az Ukrajnának nyújtott támogatások mérséklődése is valószínű, ezért a tagállamok igyekeznek minél kedvezőbb pozícióba kerülni a washingtoni hatalomváltás előtt. Emellett fontos, hogy stratégiákat dolgozzanak ki egy esetleg kedvezőtlen Trump-forgatókönyv kezelésére is.
