"A megalapozott gyanú nem egy végtelen fogalom" - a másodfokú bíróság is elutasította a csepeli droglabor-ügyben a gyanúsítottak letartóztatásának indítványát.
A kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos szerint "ilyen többé nem fordulhat elő", a bíróság közleményben értelmezi a jogot.
Horváth László, a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos, április 4-én közzétett bejegyzésében a Facebookon bejelentette, hogy a rendőrség sikeres akciójának eredményeként a korábbi Csepel Művek területén 500 ezer adag kristályt foglaltak le. Az összes lefoglalt kábítószer mennyisége meghaladja a 100 kilogrammot, amely a feketepiacon körülbelül félmilliárd forintot ér.
A Budai Központi Kerületi Bíróság aznap, végleges határozat nélkül, elutasította a két gyanúsított letartóztatásának kérelmét. A gyanúsítottakat üzletszerűen elkövetett kábítószer-készítés elősegítése miatt vonták felelősségre, ami miatt nyomozás indult ellenük.
A Fővárosi Törvényszék szerdán, április 16-án helybenhagyta a Budai Központi Kerületi Bíróság korábbi határozatát, a végzés a két gyanúsított tekintetében végleges.
A bíróság a döntését akkor azzal indokolta, hogy a két gyanúsított esetében a velük közölt gyanúsítás még említés szintjén sem tartalmazott olyan tényeket, amelyek azt támasztották volna alá, hogy szándékuk és céljuk lett volna a náluk tárolt vegyi anyagokból kábítószernek minősülő anyag előállítása.
Az ügyészség azért jelentett be fellebbezést a döntéssel szemben, mert álláspontja szerint a két férfival szemben közölt gyanúsítás a törvényi tényállás valamennyi elemét tartalmazta, és a bíróság a gyanúsítás hiányosságai miatt nem látta megalapozottnak a gyanút.
Az ügy téma volt a kormányinfón is, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta:
Természetesen elengedhetetlen, hogy egy vád megalapozottságát alaposan megvizsgáljuk, és hogy a jogállami elvek maradéktalanul érvényesüljenek. Ugyanakkor az, hogy súlyos bűncselekmények elkövetőit megalapozott gyanú esetén sem helyezik előzetes letartóztatásba, nemcsak a társadalmi igazságérzetet sérti, hanem a konkrét ügy kapcsán is komoly kérdéseket vet fel. Kérdéses, hogy a jogszabályok keretein belül egy ilyen döntés valóban indokolt és helyénvaló-e.
De kiakadt Németh Szilárd is, aki már a Btk.-t is módosítaná, hogy drogügyekben ne lehessen mérlegelési joga a bírónak.
A Fővárosi Törvényszék mostani indoklásában ezzel szemben emlékeztetett, hogy a gyanúsítás közlésekor a cselekmény történeti tényállásának lényegét úgy kell közölni, hogy annak alapján a bűncselekmény megállapítható legyen. Felhívták a figyelmet arra, hogy "az alapos gyanút objektív tényeknek kell alátámasztania (...) nem lehet szubjektív vélekedés vagy puszta feltételezésekből történő további következtetés".
A "megalapozott gyanú nem parttalan fogalom (...) nem bármely bűncselekmény gyanúját jelenti", a felmutatott bizonyítékoknak pedig konkrét bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját kell alátámasztaniuk.
Ebben az esetben a történeti tények nem teljesek, és nem felelnek meg az eljárási törvényben előírt általános és speciális követelményeknek. Továbbá, a gyanúsítás hiányosságait a fellebbezés írásbeli indoklásában még az ügyészség is elismerte.
Horváth László kormánybiztos véleménye szerint "lehangoló és megdöbbentő, hogy a csepeli kábítószer-gyárosok szabadlábon védekezhetnek." A Facebookon megosztott bejegyzésében így fogalmazott: "Mi történik itt a bírósági rendszerben?"
Szerinte "az egykori amerikai nagykövettel cimboráló bíró döntését" hagyta ma jóvá a Törvényszék. Erről írt korábban a Magyar Nemzet is, a "Pressman kedvenc bírója engedte szabadon a droggyárosokat" című cikkben.
"A bíróság függetlensége elvitathatatlan, de véleményünk szerint elfogadhatatlan, hogy kábítószergyártásra gyanúsított személyek szabadon közlekedhessenek. Nincs olyan szülő, aki ezt helyeselné! Ilyen helyzet többé nem fordulhat elő!"
