A klímaváltozás egy sürgető válság, amelynek hatásai minden egyes döntéshozatali folyamatot át kell, hogy szőjenek - Alternatív Energia.
Oberfrank Ferenc, az MTA köztestületi igazgatója egy nemrégiben tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság (AB) még a Klímatörvénnyel kapcsolatos döntése előtt kérte az MTA véleményét két fontos kérdésben. Az első kérdés arra vonatkozott, hogy az Akadémia milyen jelentős klimatikus változásokat észlelt az elmúlt évtizedek során Magyarországon és a Kárpát-medence területén. A második kérdés pedig az volt, hogy az MTA álláspontja szerint melyek azok a legfontosabb intézkedések és beavatkozások, amelyek hozzájárulhatnak az alkalmazkodás és a reziliencia erősítéséhez, valamint a klimatikus változások hatásainak mérsékléséhez. Ezekre a kérdésekre egy ad-hoc szakmai bizottság keretein belül keresték a válaszokat, amelynek tagjai között Bozó László, az MTA rendes tagja; Bándi Gyula, az MTA doktora; Báldi András, az MTA levelező tagja; Józsa János, az MTA rendes tagja; Oberfrank Ferenc köztestületi igazgató; Páldy Anna, orvostudományi kandidátus; Pásztor László, az MTA doktora és Szűcs Péter, az MTA levelező tagja szerepeltek. Oberfrank Ferenc hangsúlyozta, hogy az AB júniusi határozata során jelentős figyelmet fordított az MTA elnöki bizottságának megfogalmazott állásfoglalására.
A jelenkori klímaváltozás hatásairól és az alkalmazkodás lehetőségeiről szóló, hét fejezetből álló tanulmányt bemutatva Bozó László meteorológus hangsúlyozta: az éghajlatváltozás minden kétséget kizáróan a 21. század meghatározó tényezője a társadalomban, az ember és a természet kölcsönhatásaiban egyaránt. Kiemelte, hogy a klímaváltozás problémaköre egy komplex tünetegyüttes, többrétegű krízis, amelynek kiindulópontja a fogyasztásvezérelt társadalom, amely egyre jelentősebb mértékben használja fel a természeti erőforrásokat. Az éghajlatváltozás egyik legfontosabb jellemzőjének a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoriságának és intenzitásának növekedését nevezte. Mint mondta, Magyarország és a Kárpát-medence, akár az árvizekről, akár az aszályról van szó, mindkét tekintetben veszélyeztetett. A beavatkozási lehetőségek között említette azoknak a típusú infrastruktúráknak a fejlesztését, amelyek szélsőséges helyzetekben segítik a monitorozást és lehetővé teszik a beavatkozást. Emellett kiemelte a vízvisszatartás egyre növekvő fontosságát is. Az éghajlatváltozás egészségügyi vonatkozásairól szólva Pándy Anna klímakutató, az orvostudomány kandidátusa, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2000 óta végzett klímaegészségügyi vizsgálatok alapján a Kárpát-medencében jelenleg az extrém hőmérsékleti események jelentik a legjelentősebb egészségi kockázatot.
A hőhullámok megjelenése 2003-ban vált figyelemfelkeltővé Európa-szerte, és Magyarország sem maradt ki a sorból: 2005-ben elindult a hőségriasztási rendszer és a hozzá kapcsolódó megelőző intézkedések. Sajnos, a tavalyi nyári extrém hőmérsékletek következtében a napi többlethalálozás átlagosan 25-30 százalék között alakult - hívta fel a figyelmet Pándy Anna. Kiemelte, hogy „sok a tennivaló”, és hangsúlyozta a hőségriasztási rendszer jogszabályi kereteinek egységességének fontosságát. A tanulmány említi a hőségtervek kidolgozásának szükségességét, amelyek segíthetnek mérsékelni a hőhullámok egészségügyi kockázatait. Az akadémiai jelentés szerzői hangsúlyozzák, hogy az intézkedések és beavatkozások hatékonyságának alapja az integratív, holisztikus megközelítés, amely figyelembe veszi az ökoszisztémák közötti alapvető összefüggéseket. Az ilyen beavatkozások csak akkor lehetnek sikeresek, ha hosszú távú tervezésre építenek, amelyet a tudomány irányelvei határoznak meg, és nem csupán gazdasági érdekek vezérelnek. A döntéshozatal minden szintjét át kell járja a tudományos alaposság. Az állásfoglalás hangsúlyozza a humánerőforrás és a materiális erőforrások biztosításának jelentőségét, valamint a humán szempontok, köztük a széleskörű oktatás és tájékoztatás rendszerének fontosságát is. A klímaváltozás hatásairól és az alkalmazkodás lehetőségeiről szóló tanulmány teljes szövege az MTA hivatalos honlapján érhető el.
