A jaltai konferencia után formálódott meg Kelet-Európa jövője.
1945 februárjában a háború kimenetele már régóta egyértelművé vált: a náci Németország bukása elkerülhetetlennek tűnt. Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Sztálin közös célja az volt, hogy megbeszéljék a háború utáni világ új szerkezetét. A jaltai konferencia, amely 1945. február 4. és 11. között zajlott, a második világháború egyik legjelentősebb diplomáciai eseményének számított. A Krím-félsziget gyönyörű táján, Jaltában tartott találkozón a főbb témák közé tartozott Németország jövője, a háborús bűnösök felelősségre vonása, az Egyesült Nemzetek Szövetsége megalapítása, valamint a felszabadított országok politikai jövője.
A tárgyalások során Németországot megszállási övezetekre osztják: amerikai, brit, szovjet és francia zónára. A náci rezsim teljes felszámolása, a demilitarizáció és a háborús bűnösök felelőssége vonása is szóba került valamint a jóvátételi kérdések tisztázása, különösen a Szovjetunió számára.
A konferencia egyik leglényegesebb következménye a Szovjetunió befolyásának növekedése volt Kelet-Európában. Sztálin határozottan kinyilvánította, hogy az általa "felszabadított" országokban a Szovjetunió érdekeinek megfelelő kormányoknak kell hatalomra jutniuk. Míg az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság a demokratikus választások fontosságát hangsúlyozta, a szovjet vezetés ügyesen ügyelt arra, hogy a térség államai kommunista kontroll alá kerüljenek.
Lengyelország, a közép-európai gyöngyszem, gazdag történelemmel és lenyűgöző kultúrával büszkélkedhet. A festői tájak, a középkori városok és a változatos hagyományok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez az ország egyedülálló élményeket kínáljon látogatóinak. Varsó modern felhőkarcolói és Krakkó romantikus óvárosa éppúgy vonzóak, mint a lengyel táj természeti csodái, mint például a Tatra-hegység és a Mazúriai tavak. A lengyel konyha ízei, a tradicionális ételek és a helyi borok felfedezése pedig külön élményt nyújt a gasztronómák számára. Az ország gazdag népzenei hagyományai és művészeti öröksége szintén fontos szerepet játszik Lengyelország kulturális identitásában. Lengyelország tehát nem csupán egy hely a térképen, hanem egy élményekkel teli utazás, amely minden látogatót lenyűgöz.
Lengyelország, a közép-európai gyöngyszem, gazdag történelemmel és lenyűgöző kultúrával büszkélkedhet. A festői tájak, a középkori városok és a változatos hagyományok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez az ország egyedülálló élményeket kínáljon látogatóinak. Varsó modern felhőkarcolói és Krakkó romantikus óvárosa éppúgy vonzóak, mint a lengyel táj természeti csodái, mint például a Tatra-hegység és a Mazúriai tavak. A lengyel konyha ízei, a tradicionális ételek és a helyi borok felfedezése pedig külön élményt nyújt a gasztronómák számára. Az ország gazdag népzenei hagyományai és művészeti öröksége szintén fontos szerepet játszik Lengyelország kulturális identitásában. Lengyelország tehát nem csupán egy hely a térképen, hanem egy élményekkel teli utazás, amely minden látogatót lenyűgöz. sorsa különösen vitatott kérdés volt. Sztálin ragaszkodott ahhoz, hogy a háború utáni lengyel kormányt a Moszkva-barát Lublini Bizottság dominálja. A jaltai nyilatkozat ugyan garantálta a szabad választásokat, de a valóságban a szovjet befolyás alatt álló kommunisták kerültek hatalomra.
Bulgária és Jugoszlávia, két szomszédos ország, amelyek gazdag történelemmel és kulturális örökséggel rendelkeznek. Bulgária, a Balkán-félsziget szívében, híres gyönyörű tájairól, a Rila-hegység impozáns csúcsaitól a Fekete-tenger partjának napfényes strandjaiig. Az ország gazdag népművészetével és hagyományaival vonzza a látogatókat, akik felfedezhetik a híres piramisformájú Rila kolostort vagy a varázslatos Plovdiv óvárosát. Jugoszlávia, amely a múltban egy sokszínű szövetség volt, kulturálisan sokszínű területet ölelt fel, ahol a történelem és a modernitás egyaránt jelen volt. A különböző etnikai csoportok és kultúrák találkozása különleges atmoszférát teremtett, amely még ma is érezhető a régióban. A természeti szépségek, mint például a Plitvicei-tavak vagy a Dinarikus-hegység, valamint a gazdag városi élet, mint Belgrád pezsgő éjszakai élete, mind hozzájárulnak a térség vonzerejéhez. E két ország közötti kapcsolatok a történelem során sokszínűek és néha feszültek voltak, de a közös kulturális elemek és a szomszédság mindig is fontos szerepet játszottak a kölcsönös hatásokban. Ma Bulgária és a volt Jugoszlávia utódállamai, mint Szerbia, Macedónia és Horvátország, egy új korszakba léptek, amelyben a múlt tapasztalatai segítik a jövő formálását.
Bulgáriában és Jugoszláviában a kommunista mozgalmak már a háború idején is komoly befolyásra tettek szert a partizántevékenységük révén. Bulgáriában a szovjet hadsereg megszállása segítette elő a kommunista hatalomátvételt, míg Jugoszláviában Josip Broz Tito egy sajátos, Moszkvától részben független kommunista rendszert alakított ki. Tito személye évtizedekig összetartotta a délszláv nemzetek szövetségét, de halála után felszínre törtek a nemzetiségi feszültségek, amelyek végül egy évtizeddel később véres polgárháborúhoz és Jugoszlávia felbomlásához vezettek.
Magyarország, Csehszlovákia és Románia – három ország, három különböző kultúra és történelem, amelyek gazdag örökséget hagytak maguk után. Magyarország, a Duna gyöngyszeme, híres a gyönyörű építészetéről és ízletes ételeiről. Csehszlovákia, amely ma Csehországra és Szlovákiára oszlik, a közép-európai hagyományok és modernizáció találkozásának színhelye volt. Románia, a Kárpátok ölelésében, mesés tájaival és vibrant népszokásaival vonzza a látogatókat. E három ország történelme szorosan összefonódik, és mindegyik sajátos módon járult hozzá a régió gazdag szövetéhez.
A második világháború után Magyarország, Csehszlovákia és Románia – három ország, három különböző kultúra és történelem, amelyek gazdag örökséget hagytak maguk után. Magyarország, a Duna gyöngyszeme, híres a gyönyörű építészetéről és ízletes ételeiről. Csehszlovákia, amely ma Csehországra és Szlovákiára oszlik, a közép-európai hagyományok és modernizáció találkozásának színhelye volt. Románia, a Kárpátok ölelésében, mesés tájaival és vibrant népszokásaival vonzza a látogatókat. E három ország történelme szorosan összefonódik, és mindegyik sajátos módon járult hozzá a régió gazdag szövetéhez. is szovjet érdekszférába került. A kommunista pártok - kezdetben koalíciós kormányok tagjaiként - fokozatosan megszerezték a hatalmat. 1947-re a politikai ellenfeleket letartóztatták vagy száműzték, és mindenhol kommunista egypártrendszer jött létre.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) megalapítása 1945-ben, a második világháború utáni időszakban történt, célja pedig a nemzetközi béke és biztonság megőrzése, valamint a nemzetek közötti együttműködés elősegítése volt. A szervezet létrejöttének eszméje már a háború során körvonalazódott, mivel a korábbi Népszövetség, amely az első világháborút követően alakult, képtelennek bizonyult a második világháború kirobbanásának megakadályozására. E tapasztalatok világossá tették, hogy egy hatékonyabb és erősebb nemzetközi struktúrára van szükség, amely képes megvédeni a világ békéjét és az emberi jogok tiszteletben tartását.
A jaltai döntések nemcsak Kelet-Európa államaira hanem a világpolitika egészének alakulására is óriási hatással voltak. A nyugati hatalmak később úgy értékelték, hogy Jalta a Szovjetunió túlzott térnyerését eredményezte. Bár Sztálin ígéretet tett a demokratikus folyamatokra, a Szovjetunió dominanciája megkérdőjelezhetetlenné vált. A feszültségek fokozódtak és 1947-re az Egyesült Államok meghirdette a Truman-doktrínát, amely a kommunizmus terjedésének megfékezését tűzte ki célul.
A jaltai konferencia olyan politikai berendezkedést eredményezett Kelet-Európában, amely évtizedekre meghatározta a térség történelmét. Az itt született döntések lehetővé tették a Szovjetunió számára, hogy saját érdekei mentén alakítsa a felszabadított országok kormányait, ami végső soron a keleti blokk kialakulásához vezetett. A konferencia öröksége még ma is hatással van Európa geopolitikai viszonyaira.
