Itt van nyolc brutális film, amelyek az orosz-ukrán háborúval foglalkoznak, bemutatva a konfliktus kegyetlenségét és az emberek életére gyakorolt hatását: 1. **"Donbass" (2018)** - A film a Donbász régióban zajló eseményeket mutatja be, ahol a háború min

Különféle műfajok sorakoznak itt: akciódús mozifilmek, posztapokaliptikus drámák, valamint csendes, szavak nélküli dokumentumfilmek egyaránt megtalálhatóak.

Három évvel ezelőtt, 2022. február 24-én kezdődött Oroszország Ukrajna elleni inváziója. A háborút nemcsak a haditudósítók, de a filmesek is dokumentálják, rengeteg mozgóképes feldolgozás született azóta, hogy megindultak a tankok Kijev felé. A konfliktus valójában 2014 óta, az euromajdan tüntetések és a Krím-félsziget megszállása óta tart, és már a háború 2022-es kitörése előtt is sorra készültek témábavágó ukrán filmek, köztük a hollywoodi háborús akciófilmek stílusából merítő alkotások.

A hollywoodi mintákat követő akciófilm helyszíne az ostrom alá vont donyecki reptér, a valós eseményeken alapuló sztori szerint ide érkeznek a különböző életkorú és társadalmi hátterű önkéntesek, hogy a hivatásos katonákkal közösen harcoljanak az oroszok által támogatott szakadárok ellen. Két bevetés közben arra is jut idő, hogy az egység vezetője az újoncokat a motivációikról faggassa. Mindenkinek nyilatkoznia kell arról, hogy mit jelent számára Ukrajna, miért fogott fegyvert érte. Az osztag legfiatalabb önkéntese, aki egy bécsi hangversenyen való részvétel helyett választotta a háborút, így fogalmaz:

A nemzeti mítoszaink szőttese éppen most formálódik, ahogy közösen alkotjuk meg a jövőnk történetét, mely 300 év távolságban vár ránk...

A film fontosságát jól tükrözi, hogy az állam is részt vett a finanszírozásában, a védelmi minisztérium és a hadsereg támogatása is hozzájárult a megvalósulásához. Ráadásul elnyerte az összes jelentős ukrán filmes díjat, a rendező pedig Petro Porosenko elnök személyesen adta át az állami kitüntetést.

Valentyin Vaszjanovics debütáló rendezése az orosz-ukrán háború elképzelt vége után, 2025-ben játszódik, egy posztapokaliptikus valóságban. A főhős, Szergej megjárta a frontot, bajtársával, Ivánnal most egy donyeci kohóban dolgoznak, de számukra a háború még nem fejeződött be. Állandó készültségben élnek, munka után egyenruhát húznak, és a lőtéren gyakorlatoznak. A gyárat a külföldi tulajdonos átszervezésre hivatkozva bezárja, az életcél nélkül vegetáló Szergej pedig jobb híján vizet kezd el szállítani a háború által letarolt senkiföldjére. Így találkozik a régész végzettségű Kátyával, aki önkéntes munkában tömegsírokat tár fel.

A dombaszi háborút megjárt Andrej Rimaruk gyakorlatilag önmagát alakítja, és partnere, Ludmila Bileka is ott volt a fronton rohammentősként.

Szergej Loznyica Cannes-ban elismert filmje egyedülálló módon mutatja be Kelet-Ukrajna életképeit, amelyek egymásba fonódva élik saját történetüket. A szürreális jelenetekből egy olyan világ bontakozik ki, amelyben a valóság és a képzelet határvonalai elmosódnak, megteremtve ezzel egy lenyűgöző, ámde melankolikus atmoszférát.

Látjuk az igazi krízisszínészeket, akik megrendezett robbantás előtt nyilatkoznak könnyes szemmel, látjuk a polgármesteri hivatalban botrányt csináló újságírónőt, megnézhetjük, hogyan foszt ki a rendőrség egy üzletembert, bepillanthatunk egy túlzsúfolt óvóhelyre, ahol emberek hetek, hónapok óta áram, víz és fűtés nélkül élnek, látjuk a szentképekkel házaló szélhámosokat, az utcán kikötözött ukrán hadifoglyot meglincselni készülő nagymamákat, és sok minden mást, amit nem túl kényelmes nézni.

Szergej Loznyica a háború kitörése után sem állt meg a kamerája mögött; két éven át készített egy különleges filmet, amely kommentár nélküli jelenetek sorozataként mutatja be a háború sújtotta ország mindennapjait. A prológusban négy katona temetési szertartását látjuk, ami az élet és halál kérdéseit sürgeti. Ezt követően bepillanthatunk a bunker falai közé, ahol iskolás gyerekek tanulnak, a jövő reményei, akik a háború árnyékában próbálják megőrizni tudásvágyukat. A film bemutatja az amputált végtagú katonák rehabilitációját, akik a helyreállítás és az újrakezdés nehéz útján járnak, valamint egy esküvőt, ahol a vőlegény katonai egyenruhát visel, szimbolizálva a szerelem és a kötelesség összefonódását a háború közepette.

Az "A lassan égő Föld dalai" című dokumentumfilm szinte párhuzamosan fut Az invázióval. Olha Zhurba műve, amely hosszú beállításokkal és epizodikus felépítéssel operál, egy olyan ország valóságát tárja elénk, ahol...

A film 2022 februárjában, az orosz invázió kezdetén indul, de a robbanások helyett a kétségbeesett emberek tömegét láthatjuk, ahogy kétségbeesetten próbálnak feljutni a Kijevről induló zsúfolt vonatokra. Az idősíkok és helyszínek között ugrálva meséli el a történetet, minden új epizód előtt pedig egy felirat figyelmeztet bennünket, hogy éppen hány kilométerre vagyunk a frontvonalatól.

Zhurba lenyűgöző módon tárja elénk, mit jelent a napi rutin azok számára, akik a harcok szélén, csupán néhány puskalövésnyire végzik hivatásukat: a pékek, akik friss kenyeret sütnek a sötét időszakokban, az aknakeresők, akik a felszabadított területeken keresnek rejtett veszélyeket, a kórboncnokok, akik az élet és halál határvonalán dolgoznak, az amputáción átesett katonák, akik újra tanulják a normális életet, és a kisiskolások, akik már nem reagálnak a légvédelmi riadókra, annyira hozzászoktak a feszültséghez. A zárómontázs sem éppen derűlátó: ukrán tinédzserek osztják meg álmaikat, miközben egy orosz iskolában, három ezer kilométerre a fronttól, gyerekek harci dalokat énekelve gyakorolják a masírozást, ezzel is jelezve, hogy a háború árnyéka mindannyiuk életére rátelepedett.

A "Mesterlövész: A fehér holló" című magyar film fejlesztése 2019-ben indult, ám a bemutatóra csak 2022-ben került sor. A történet középpontjában egy pacifista középiskolai tanár áll, aki a háború kitörése után a Donbasz térségébe érkezik, ahol kénytelen mesterlövészként beállni az ukrán hadsereghez. A film izgalmas és drámai módon mutatja be, hogyan válik a béke híve háborús hőssé, miközben felfedezi a háború kegyetlenségeit és saját határait.

A forgatásra 2020 őszén került sor, még az orosz invázió előtt, az Ukrán Nemzeti Gárda több különböző egységének részvételével.

Maryna Er Gorbach filmje 2014. július 17-én kezdődik, a dátum azért nevezetes, mert ekkor lőtték le a kelet-ukrajnai szeparatisták Oroszországból "kölcsönzött" rakétákkal tévedésből a Maláj Légitársaság 17-es járatát, a fedélzetén lévő 298 ember halálát okozva. A roncs darabjai és a holttestek az orosz Tolik (Sergey Shadrin) és terhes ukrán felesége, Irka (Oksana Cherkashyna) házának közelében érnek földet, és bár a családot eddig is napi szinten fosztották ki a szakadárok, az igazi veszélyt a bizonyítékok eltüntetésére érkező orosz zsoldosok jelentik.

Hőseinket a politika nem foglalkoztatja; ők inkább az ukrán focimeccsek izgalmát követik a tévé képernyőjén, miközben az orosz dallamok csendülnek fel a rádióban. Pedig már rég el kellett volna hagyniuk a helyüket, ám valami különös, vonzó gravitáció tartja őket vissza: egyfajta ellenállás és mélyen gyökerező hit abban, hogy egyszer elérkezik a változás ideje.

A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon is bemutatott film, amely a front orosz oldaláról tudósít, nagy felzúdulást keltett, mivel a velencei premier után többen a valóság eltorzításával és hamis narratíva terjesztésével vádolták. Torontóban még tüntettek is ellene, a tiltakozás hatására pedig a TIFF szervezői törölték a filmet a fesztivál programjából.

A film rendezője, operatőre és riportere a fiatal orosz-kanadai Anastasia Trofimova, akinek sikerült hét hónapot eltöltenie egy orosz zászlóaljnál. Hivatalos forgatási engedélyt ugyan nem kapott, de a katonák egy idő után bizalmukba fogadták, és gyakorlatilag bajtársként kezelték. A beszélgetésekből az derül ki, hogy sokan sokféle okból csatlakoztak a "különleges hadművelethez", van, aki oroszbarát ukránként harcol az ukránok ellen, van, aki önként követte a besorozott legjobb barátját, de még azok, akik szorgalmasan visszamondják az állami propagandát, sem tudják, hogy pontosan mit is keresnek Ukrajnában.

A Netflixen elérhető dokusorozat középpontjában a bátor sürgősségi mentősök állnak, akik a folyamatos bombázások és harcok közepette küzdenek azért, hogy megmentsék városuk lakóit. Ezek a hősök minden nap újabb kihívásokkal néznek szembe, miközben eltökélten segítik a rászorulókat a kaotikus helyzetekben.