A PKK kurd szervezet 40 évnyi fegyveres harc után bejelentette a tűzszünetet, ezzel új fejezetet nyitva a régió történetében.
A Törökország és az általa terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) közötti konfliktus, amely 1984-ben indult a kurd állam megteremtésének szándékával, azóta több tízezer életet követelt.
A Törökországban immár négy évtizede aktív PKK harcosai tűzszünetet hirdettek, mindössze két nappal azt követően, hogy fogvatartott vezetőjük a csoport lefegyverzésére tett felhívást.
A Kurdisztáni Munkáspárt nyilatkozatát a csoporthoz szorosan kapcsolódó Firat hírügynökség tette nyilvánossá.
A csoport az 1999 óta Törökország által bebörtönzött Abdullah Öcalanra hivatkozva azt írta: "A mai nappal hatályos tűzszünetet hirdetünk, hogy előkészítsük az utat a béke és demokratikus társadalomra vonatkozó felhívásának megvalósításához. Egyik erőnk sem fog fegyveres akcióba lépni, hacsak nem támadják meg".
A PKK bejelentésének mögött álló okok között számos jelentős változás figyelhető meg a térségben. Kiemelkedő tényezőként említhetjük, hogy Szíriában Bassár al-Aszad elnök távozása után jelentős hatalmi átrendeződés zajlott le. Ezen kívül a libanoni Hezbollah meggyengülése, valamint az izraeli-Hamász konfliktus következtében kirobbant gázai háború is hozzájárult a helyzet alakulásához.
A Törökország és a PKK közötti összecsapás 1984 óta zajlik, és az évtizedek alatt több tízezer ember életét követelte, súlyosan megrázva a térséget.
A PKK kezdeti célja egy önálló kurd állam létrehozása volt, de később nagyobb autonómia iránti követelésekre változott.
A szombati tűzszünet az áttörés első jele azóta, hogy 2015 nyarán megszakadtak a béketárgyalások a csoport és Ankara között.
Csütörtökön egy kurd politikai küldöttség bejelentette, hogy Öcalan a börtön falain belül arra szólította fel a PKK-t, hogy hagyja abba a fegyveres harcot és oszlassa fel magát.
A PKK végrehajtó bizottsága közleményében azt tudatta, Öcalan felhívása azt jelzi, hogy "új történelmi folyamat kezdődött Kurdisztánban és a Közel-Keleten". Kurdisztán Törökország, Irak, Szíria és Irán kurdok által lakott részét jelenti.
A PKK nyilatkozatában kifejtette, hogy "a felhívásban foglalt követelményeket saját magunk részéről teljesítjük, és meg fogjuk valósítani azokat". Ugyanakkor kiemelte, hogy "a demokratikus politikai kereteknek és a jogi alapoknak is megfelelőnek kell lenniük a siker eléréséhez".
Öcalan üzenete éppen akkor érkezett, amikor Törökország legjelentősebb kurdbarát politikai pártja súlyos nyomás alá került. Az utóbbi hónapok során több polgármestert is leváltottak, és helyüket a kormány által kinevezett személyek foglalták el.
A PKK is felszólított, hogy engedjék ki Öcalant a Márvány-tenger egyik szigetén található Imrali börtönből, hogy "személyesen irányíthasson és hajthasson végre" egy pártkongresszust, amely a fegyverletételhez vezetne.
A török kormány, valamint az általa, az EU, az Egyesült Államok és más nyugati szövetségesek által terrorszervezetként nyilvánított PKK közötti békét célzó kezdeményezést októberben Devlet Bahceli, Erdoğan koalíciós partnere, a szélsőjobboldali politikai színtér prominens alakja indította útjára. Bahceli javaslata szerint Abdullah Öcalan, a PKK vezetője feltételes szabadlábra helyezhető lenne, amennyiben a szervezet lemond az erőszak alkalmazásáról és önként feloszlik.
Erdoğan szerint Öcalan üzenete "új szakasz" a törökországi béketörekvésekben.
"Itt a lehetőség, hogy történelmi lépést tegyünk a terror falának lebontása felé, amely a (török és a kurd nép) ezeréves testvérisége között állt" - mondta Erdoğan pénteken.
Sokan úgy vélik, hogy a megbékélési próbálkozások legfőbb célja Erdoğan kormányának kurd támogatásának megszerzése egy új alkotmányhoz. Ez a lépés lehetőséget adna számára, hogy 2028 után is megtartsa hatalmát, amikor lejár az aktuális mandátuma.
Bahceli világosan kifejezte, hogy számára elengedhetetlen egy új alkotmány bevezetése, hangsúlyozva, hogy Törökország jövője szoros összefüggésben áll Erdoğan hatalmon maradásával. A hírek szerint Erdoğan és Bahceli arra törekednek, hogy a kurdbarát Népi Egyenlőség és Demokrácia Párt (DEM) parlamenti támogatását is megszerezzék a politikai céljaik elérése érdekében.
"A jövő héten egy sor találkozó lesz, állami tisztviselők és politikusok részvételével, és sok minden tisztázódik és konkretizálódik. Reméljük, hogy a következő három hónapban minden elrendeződik" - mondta Sirri Sureyya Onder, a DEM egyik tagja, aki meglátogatta Öcalant a börtönben.
A 75 esztendős Öcalan, aki már 25 éve rácsok mögött él, még mindig jelentős hatással van a kurd mozgalomra. Közben a PKK élére olyan vezetők léptek, akik elmenekültek, és az észak-iraki kurd területeken találtak új otthonra.
A PKK-hoz kötődő szíriai kurd harcosok heves összecsapásokba bonyolódtak a környéken, szemben a török támogatással rendelkező csapatokkal.
A Szíriai Demokratikus Erők, melyet a kurdok irányítanak és az Egyesült Államok támogatását élvezi, vezetője úgy véli, hogy Öcalan tűzszünetre vonatkozó felhívása nem érinti a szíriai formációt.
A török kormány azonban eltökélten állítja, hogy minden olyan csoportnak, amely a PKK-hoz kapcsolódik, meg kell szüntetnie működését, függetlenül attól, hogy Törökországban, Szíriában vagy Irakban tevékenykedik.
Az utóbbi évek során a PKK tevékenységei Törökország területén egyre inkább elszigetelt támadásokra összpontosultak. Ennek hátterében a török hadsereg folyamatosan növekvő nyomása áll, amely fegyveres drónokkal támogatva a hegyvidéki határon túl, Irak irányába szorította vissza a PKK lázadóit.
