1329. FELHÍVÁS: Kijev és az EU nélküli béketeremtés Ez a felhívás arra irányul, hogy a béke megteremtésének lehetőségeit Kijev és az Európai Unió érintettsége nélkül vizsgáljuk. A konfliktusok rendezése nem csupán politikai kérdés, hanem mélyebb társadal
A cím - utalás egy nemrégiben megjelent cikkemre, amely a magyarok nélküli karlóciai békéről szól, és amelynek hatása a visszajelzések szerint sokak számára revelációs volt. Fő üzenetem: a nagyhatalmak saját érdekeik mentén, a szenvedő kisebbségek jogait figyelmen kívül hagyva formálják a világ politikai táját. Ezt a témát érintettem egy levelemben is, amelyet a Bekiáltásban 2023. november 3-án publikáltam Az USA áldozata lett Ukrajna címmel. A levélben figyelmeztettem egy kijevi nyugdíjas újságíró kollégámat, aki abban a hitben él, hogy Amerika valóban segíteni fog Ukrajnának. Emlékeztettem őt egy korábbi beszélgetésünkre, amely során kifejtette ezt a véleményét, én pedig így reagáltam:
Amerika soha nem cselekedett önzetlenül, mindig saját érdekeit tartja szem előtt. Az ország támogatásai mögött gyakran rejtett politikai vagy gazdasági célok húzódnak meg.
Természetesen, ez az esemény mindenképpen figyelemre méltó, hiszen 2025. február 12-én, este 8 órakor az orosz elnök hivatalos honlapján bejelentették, hogy "telefonbeszélgetés zajlott Vlagyimir Putyin és Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke között". Fontos azonban kiemelni, hogy a rövid kommüniké hangsúlyai nem feltétlenül egyeznek meg a nemzetközi média által kiemelt témákkal. A közleményben először "az Oroszország és az Egyesült Államok állampolgárainak cseréjével kapcsolatos kérdések" kerültek terítékre. Ez a megállapodás, és kizárólag ez, tükrözi Trump azon ígéretét, miszerint "az amerikai fél minden megkötött megállapodást teljesíteni fog".
hogy az ukrajnai konfliktus rendezése nem csupán a harci cselekmények azonnali leállításáról szól, hanem egy mélyebb, strukturális megoldásról is. Donald Trump hangsúlyozta a békés megoldások fontosságát, míg Vlagyimir Putyin a konfliktus gyökereinek feltárására és megszüntetésére helyezte a hangsúlyt. E két vezető álláspontja között párhuzam vonható, hiszen mindketten a tárgyalásokra és a diplomáciai eszközökre fókuszálnak a tartós rendezés érdekében. Az orosz elnök megnyilvánulásai mögött olyan követelmények rejlenek, amelyek január 12-én tett összefoglalóm óta egyértelművé váltak. Ezek a feltételek a konfliktus hátterének alaposabb megértését célozzák, és rávilágítanak arra, hogy a béke elérése érdekében a feleknek nemcsak a pillanatnyi helyzetet kell kezelniük, hanem a hosszú távú politikai és gazdasági tényezőket is figyelembe kell venniük. Ebből a szempontból a tárgyalások szerepe kulcsfontosságú, hiszen csak így lehet elérni a stabilitást és a fenntartható fejlődést a térségben.
A legfrissebb kommünikében Zelenszkij, az ukrán elnök neve és az Európai Unió megemlítése is hiányzik. Ennek hátterében több tényező állhat: talán a kommunikációs stratégia részeként döntöttek úgy, hogy a fókuszt más témákra helyezik, vagy esetleg a politikai helyzet érzékenysége miatt kerülik a konkrét neveket. Az ilyen döntések gyakran a diplomáciai viszonyok és a közvélemény formálásának figyelembevételével születnek. Az elnök és az EU említése nélküli közlemény talán azt is tükrözi, hogy a hangsúly a konfliktus megoldásán vagy más releváns kérdéseken van, amelyek nem feltétlenül igénylik a vezetők közvetlen említését.
Akárhogy is, Trump beiktatása óta nőttön nő a tanácstalanság Kijevben és Brüsszelben. Az új washingtoni adminisztráció lekezelő magatartását érzékelve - amit kézzelfoghatóvá tett az új amerikai védelmi miniszter, aki kizárta Ukrajna NATO-tagságának lehetőségét - Zelenszkij, a hadsereg főparancsnoka az eddigieknél is provokatívabb, lényegesen több civil áldozattal járó, tömeges drón-, illetve rakétatámadásokat indíttatott oroszországi célpontok ellen. A Putyin-Trump telefonbeszélgetésről értesülve pedig ukázt írt alá, amelyben nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva elrendelte a korábbi államfő, Petro Porosenko vagyonának zárolását, kereskedelmi ügyletektől való eltiltását, kitüntetéseitől való megfosztását.
Az Európai Unió vezetői, akik eddig az Egyesült Államok árnyékában, sőt, néha Washington kénye-kedvének kiszolgáltatottan működtek, most hirtelen ráébredtek, hogy nem nekik osztják a lapokat. Kezdik felfogni, milyen súlyos következményekkel jár, hogy Amerika önállóan dönt, miközben az ukrajnai káosz kezelését rábízza rájuk. Az eddigieknél jóval nagyobb összegeket kellene fegyverkezésre fordítaniuk, miközben az újjáépítésből remélt nyereség még a távoli jövőben sem tűnik reálisnak. Eközben a termőföldek sorsa, amelyek már régóta az amerikai multinacionális vállalatok érdekeit szolgálják, továbbra is sújtja az európai mezőgazdaságot. Trump pedig lelkesen próbálja megszerezni az ukrajnai ásványkincsek kitermelési jogait, még ha ez a nagyrészt orosz megszállás alatt álló területeken nem is tűnik könnyű feladatnak. Az "ügylet" kifejezés pedig a jövőben akár az ilyen helyzetekre is érvényes lehet... Ebben a szorongató helyzetben.
a belpolitikai gondokkal, kormányválságokkal küzdő európai államok, nemkülönben a brüsszeli vezetők kapkodva követelik a helyet maguknak az Ukrajnáról folyó tárgyalások asztalánál.
Csakhogy a következményekkel való számolásra akkor lett volna szükség, amikor lemondtak a szuverenitásukról Washington javára! A Putyin-Trump telefonbeszélgetésről kiadott közleményben viszont az Európa szó egyáltalán nem szerepel. Úgy tűnik, a másfél óra nem volt elegendő ahhoz, hogy szóba kerüljön bárki, akinek a hangját nem a gazdasági és katonai erő támasztja alá. Párizs, Berlin vagy Brüsszel számára aligha lehet megnyugtató, hogy Peking nevét sem említették, hiszen ezt ők is jól tudják: Kína már egy másik játszma része.
A kommüniké egy különösen figyelemfelkeltő mondata az, amelyik így szól: "A beszélgetés során szó esett a közel-keleti rendezésről, az iráni atomprogramról, valamint a kétoldalú orosz-amerikai gazdasági kapcsolatokról." Ez a megállapítás arra utal, hogy Washington nem csupán a háború idején sem hagyja abba a gazdasági, üzleti és tudományos együttműködéseit, hanem a jövőbeni fejlesztésekre is készül. Ugyanakkor nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja a Kremlt a világ legnagyobb konfliktusainak rendezésekor. Azonban, ahogyan az ukrajnai helyzet is mutatja, ezek a kérdések gyakran hosszú hónapokba, sőt évekbe telhetnek, mire valamiféle konszenzusra jutnak. Persze, ez csak akkor lehetséges, ha egyáltalán sikerül előrelépést elérni.
Mindent egybe vetve: bár az Oroszország elleni, az EU által is számolatlanul kirótt szankciók ezrei még sokáig fennmaradnak, Moszkva immár másodjára is kitört az izoláltságából. Először azzal, amikor tavaly Kazanyba sereglett a globális Délnek nevezett világ minden valamire való országának képviselője, most pedig azzal, hogy Trump a transzatlanti világ vezető hatalmának feje felemelte a telefonkagylót, hogy moszkvai kollégájával egyeztessen...#
